Fotó: Mid.ru
Csütörtökön lesz az orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulója – erősítette meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön nemzetközi körkapcsolással megtartott sajtótájékoztatóján.
2022. március 03., 11:582022. március 03., 11:58
2022. március 03., 17:442022. március 03., 17:44
„Természetesen megtalálják majd a megoldást (az ukrajnai válságra), ebben nem kételkedem” – mondta. Lavrov szerint nem kétséges, hogy az ukrán tárgyalódelegáció Washingtonból kap jelzéseket. Megismételte az orosz vezetés álláspontját, miszerint Ukrajna nem önálló ország.
Lavrov megismételte: Oroszország nem engedheti meg, hogy egy szomszédos országból fenyegetésnek legyen kitéve. Rámutatott, hogy Ukrajna doktrinális dokumentumaiban Oroszországgal szembeni ellenséges szándékot rögzítettek, és a szomszédos ország a NATO tagja akar lenni. Kifogásolta, hogy a NATO nem hajlandó elismerni a biztonság oszthatatlanságának elvét, amelynek értelmében egy ország a másik ellenében nem erősítheti a saját biztonságát.
A Nyugatnak, amely kiválóan ismeri az aggályainkat, nem sikerült, és nem is fog sikerülni gőgösen figyelmen kívül hagynia őket. Erre csak a naivak számíthattak” – hangoztatta.
A Nyugat által az Oroszország ellen bevezetett szankciókat „a függetlenségért kivetett egyfajta adónak” nevezte.
– nyilatkozott. Hasonló kijelentéseket eddig csak a Kremlhez közeli kommentátoroktól lehetett hallani Moszkvában. „Egyértelmű, hogy a NATO-ban egyáltalán nem merülnek fel kérdések, az Európai Uniónak pedig megmutatták, hogy hol a helye” – tette hozzá.
Úgy vélekedett, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték története megmutatta, hogy hol van most Európa valódi helye a világpolitika porondján. Mint mondta, nem tartja a Nyugat sikerének az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások nyolc éven át tartó akadályozását.
Kifejezte reményét, hogy az ukrajnai háború miatti „hisztéria” el fog múlni. Oroszország mindig kész a párbeszédre, de kizárólag egyenragú alapon, egymás érdekeit tiszteletben tartva.
Úgy vélekedett, hogy a NATO-val is helyreáll valamikor a pábeszéd. Lavrov szerint a szövetség tagállamai a kétoldalú párbeszéd során megértést mutatnak, de amikor összejönnek, „valami történik velük”
– mondta. Az állította, hogy Moszkva értesülései szerint a Pentagont nagyon aggasztja a kijevi és az odesszai katonai biológiai laboratórium sorsa, mert elveszítheti felettük az ellenőrzést. Kifogásolta, hogy a nyugati média nem volt annyira szenvedélyes a Líbia, Irak és a Donyec-medence elleni háború polgári áldozatai miatt, mint most Ukrajnával kapcsolatban.
Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes csütörtökön az RBK televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország fenntartja a kommunikáció csatornáit az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal, elsősorban a nagykövetségek vonalán.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a rendezési tárgyalások elhúzásával vádolta meg Kijevet.
Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat vezérigazgatója csütörtökön a Rosszija 24 tévécsatornán közölte, hogy válaszul az ellene bevezetett szankciókra Oroszország befagyasztja az Egyesült Államokba irányuló rakétahajtómű-exportját, és leállítja a már leszállított hajtóművek szervizelését is. Ezenkívül Oroszország beszünteti Németországgal az eddigi együttműködést a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensében, és önállóan folytatja a tevékenységet.
Közben csütörtökön a fehérorosz Demokratikus Erők Kerekasztalának vezetője arról számolt be, hogy
Jurij Voszkreszenszkij a Rosszija-24 tévéműsorban nyilatkozott. Mint mondta, az ukrán küldöttség Lengyelországban van, de kategorikusan ellenzi, hogy Belavezsszkaja Puscsát válasszák a tárgyalások helyszínéül.
A nyilatkozó úgy vélekedett, hogy ennek talán valamiféle „képzettársításhoz” van köze, mert „mindannyian emlékszünk arra, hogy a Szovjetunió ott vesztette el államiságát”. Kijelentésével arra utalt, hogy 1991. december 8-án Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök, valamint Sztanyiszlav Suskevics, a fehérorosz törvényhozás elnöke ezen a helyszínen írta alá a Szovjetunió feloszlatásáról szóló szerződést.
– idézte Voszkreszenszkijt a Híradó.hu.
Az orosz és az ukrán küldöttség várhatóan megtartja a második tárgyalási fordulót egy esetleges tűzszünetről csütörtökön, egy héttel az orosz invázió kezdete után – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Brutálisan megvertek oroszországi hivatalos útja során egy, az Európai Uniót képviselő román diplomatát. Egy női tisztségviselőről van szó – derül ki a der Spiegel című német kiadvány kedden megjelent cik
Több mint nyolcvan magyar és negyven román állampolgárnak sikerült elhagynia kedden Izraelt a hivatalos tájékoztatás szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszakította kanadai látogatását, és kedden visszatért Kijevbe, miközben a G7-tárgyalások még folytak.
A hatodik napjába lépett szerdán az Izrael és Irán közötti konfliktus, a két ország szerdára virradóra is rakétákkal támadta egymást.
A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt szeptember 15-ig nem indít járatokat Tel-Avivba és Ammánba a Wizz Air.
Bár a térképre nézve Izrael eltörpül Irán mellett – egy 9,7 milliós ország áll szemben egy mintegy 90 millióssal –, előbbi jelentős hadereje és korszerű fegyverei miatt képes volt látványosan megalázni a perzsa államot.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: nem tűzszünetet akar az Izrael és Irán közötti konfliktusban, hanem annál többet.
Elutasította az olasz legfelsőbb bíróság a szökésben levő Ionel Arsene volt Neamţ megyei tanácselnök kiadatását a román hatóságoknak. Az ítélet jogerős.
Jelentős, több mint 610 millió forintos összeggel segíti a székelyföldi árvízkárosultakat Magyarország – jelentette be kedden a magyar kormányfő.
szóljon hozzá!