Lavrov megismételte: Oroszország nem engedheti meg, hogy egy szomszédos országból fenyegetésnek legyen kitéve. Rámutatott, hogy Ukrajna doktrinális dokumentumaiban Oroszországgal szembeni ellenséges szándékot rögzítettek, és a szomszédos ország a NATO tagja akar lenni. Kifogásolta, hogy a NATO nem hajlandó elismerni a biztonság oszthatatlanságának elvét, amelynek értelmében egy ország a másik ellenében nem erősítheti a saját biztonságát.

A Nyugatnak, amely kiválóan ismeri az aggályainkat, nem sikerült, és nem is fog sikerülni gőgösen figyelmen kívül hagynia őket. Erre csak a naivak számíthattak” – hangoztatta.
A Nyugat által az Oroszország ellen bevezetett szankciókat „a függetlenségért kivetett egyfajta adónak” nevezte.

– nyilatkozott. Hasonló kijelentéseket eddig csak a Kremlhez közeli kommentátoroktól lehetett hallani Moszkvában. „Egyértelmű, hogy a NATO-ban egyáltalán nem merülnek fel kérdések, az Európai Uniónak pedig megmutatták, hogy hol a helye” – tette hozzá.

Úgy vélekedett, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték története megmutatta, hogy hol van most Európa valódi helye a világpolitika porondján. Mint mondta, nem tartja a Nyugat sikerének az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások nyolc éven át tartó akadályozását.

Kifejezte reményét, hogy az ukrajnai háború miatti „hisztéria” el fog múlni. Oroszország mindig kész a párbeszédre, de kizárólag egyenragú alapon, egymás érdekeit tiszteletben tartva.
Úgy vélekedett, hogy a NATO-val is helyreáll valamikor a pábeszéd. Lavrov szerint a szövetség tagállamai a kétoldalú párbeszéd során megértést mutatnak, de amikor összejönnek, „valami történik velük”

– mondta. Az állította, hogy Moszkva értesülései szerint a Pentagont nagyon aggasztja a kijevi és az odesszai katonai biológiai laboratórium sorsa, mert elveszítheti felettük az ellenőrzést. Kifogásolta, hogy a nyugati média nem volt annyira szenvedélyes a Líbia, Irak és a Donyec-medence elleni háború polgári áldozatai miatt, mint most Ukrajnával kapcsolatban.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes csütörtökön az RBK televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország fenntartja a kommunikáció csatornáit az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal, elsősorban a nagykövetségek vonalán.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a rendezési tárgyalások elhúzásával vádolta meg Kijevet.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat vezérigazgatója csütörtökön a Rosszija 24 tévécsatornán közölte, hogy válaszul az ellene bevezetett szankciókra Oroszország befagyasztja az Egyesült Államokba irányuló rakétahajtómű-exportját, és leállítja a már leszállított hajtóművek szervizelését is. Ezenkívül Oroszország beszünteti Németországgal az eddigi együttműködést a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensében, és önállóan folytatja a tevékenységet.

Közben csütörtökön a fehérorosz Demokratikus Erők Kerekasztalának vezetője arról számolt be, hogy

Jurij Voszkreszenszkij a Rosszija-24 tévéműsorban nyilatkozott. Mint mondta, az ukrán küldöttség Lengyelországban van, de kategorikusan ellenzi, hogy Belavezsszkaja Puscsát válasszák a tárgyalások helyszínéül.

A nyilatkozó úgy vélekedett, hogy ennek talán valamiféle „képzettársításhoz” van köze, mert „mindannyian emlékszünk arra, hogy a Szovjetunió ott vesztette el államiságát”. Kijelentésével arra utalt, hogy 1991. december 8-án Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök, valamint Sztanyiszlav Suskevics, a fehérorosz törvényhozás elnöke ezen a helyszínen írta alá a Szovjetunió feloszlatásáról szóló szerződést.

– idézte Voszkreszenszkijt a Híradó.hu.

korábban írtuk

Csütörtökön megtarthatja a második tárgyalási fordulót egy esetleges tűzszünetről Moszkva és Kijev

Az orosz és az ukrán küldöttség várhatóan megtartja a második tárgyalási fordulót egy esetleges tűzszünetről csütörtökön, egy héttel az orosz invázió kezdete után – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.