Megmaradás. Kövér László szerint minden körülmények között meg kell őriznünk a magyar állam szuverenitását és a szülőföldjén élő külhoni magyar közösségek politikai cselekvőképességét
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
A magyar nemzeti politika álláspontja nem lehet más, mint hogy Európa legyen az európaiaké – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Budapesten.
2024. június 13., 15:412024. június 13., 15:41
Az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén arra szólított fel:
Rámutatott: a XIX. és XX. századi politikában még bizonyos eligazító erővel bíró ideológiai címkék kora lejárt ,a XXI. század emberei számára egyre értelmezhetetlenebb az absztrakt pártpolitikai öndefiníciók sokasága. Jobboldal és baloldal, jobbközép és balközép, konzervatív vagy liberális, neokonzervatív vagy neoliberális, szociáldemokrata progresszív vagy zöld – napjainkra ezek a fogalmak egyre inkább kiürülnek, és értelmüket veszítik.
– fejtette ki az MTI szerint.
Kiemelte: ma még az Európai Unió minden tagállamában kivétel nélkül társadalmi többségben vannak a normalitás hívei. Az Európai Uniónak akkor, és csak akkor, van jövője, ha a normalitás európai társadalmi többsége politikai többséget is tud szerezni – rögzítette. Aláhúzta: ha nem, az Európai Unió - mint a modern kori európai történelem legígéretesebb demokratikus terve - diktatúrába fullad, és Európán kívüli érdekek cselédjévé válik.
„Próbáljuk meg talpra állítani az Európai Uniót! Talán sikerül” – fogalmazott. Hangsúlyozta: bárhogyan is alakul, mi, magyarok minden körülmények között maradjunk talpon.
Kövér László szerint a mai világban talpon maradni politikai értelemben azt jelenti, hogy minden körülmények között megőrizzük a magyar állam szuverenitását és a szülőföldjén élő külhoni magyar közösségek politikai cselekvőképességét. Ezen kettős célhoz ugyanazon eszköz vezet: a nemzeti érdekérvényesítő politika fenntartása az anyaországban és a külhoni magyarság körében.
Ez a magyar sorsközösség egzisztenciális törvénye, amit az élet számtalanszor visszaigazolt – fogalmazott.
Kijelentette: Európának is fel kell ismernie, hogy ami ma történik az európai nemzeti kisebbségekkel, az fog történni holnap vagy holnapután az európai nemzeti többségekkel is. Ha ma a közel 50 milliós lélekszámú, európai szülőföldjén számbeli nemzeti kisebbségben élő őshonos európai emberek - akik választópolgárok és adófizetők – kevesebb jogot, jogvédelmet kapnak az Európai Uniótól, mint az ide érkező illegális migránsok, akkor holnap vagy holnapután az európai nemzeti többségek is erre a jogfosztott sorsra fognak jutni – mondta.
Hozzátette: ha ma az európai nemzeti kisebbségeket korlátozzák vagy megfosztják a demokratikus érdekérvényesítési jogaiktól, akkor holnap vagy holnapután az európai nemzeti többségek is erre a sorsra jutnak, s végső soron pedig megfosztják őket a nemzeti államaiktól is.
Kitért arra is:
és nyilvánvaló céljuk az volt, hogy a külhoni magyar választópolgárokat demoralizálják, eltántorítsák a külhoni magyar pártokra való szavazástól.
Az újdonság az volt, hogy
– mondta. Rámutatott: miközben magyar nyelven sajtóhadjáratot folytatnak a magyar etnikai pártok ellen, az Európai Parlamentben már készen vannak a tervezetek arra, hogy a nemzeti szinten szerveződő európai politikai pártokat miként lehet kiiktatni az uniós politikából, és helyettük miként lehet „transznacionális európai pártokat kreálni”.
A globalista világpolitikai erők céljának nevezte, hogy az európai nemzeti államok felszámolásával létrehozzák az Európai Egyesült Államokat és Európát megfosszák bármilyen – legyen akár többségi, akár kisebbségi – etnikai vagy nemzeti jellegétől, etnikai vagy nemzeti érdekérvényesítő erejétől. Megállapította: jelen állás szerint ez a globalista politikai erő európai céljai eléréséhez „szőrőstől-bőrőstől” túszul ejtette a jobb sorsra érdemes Európai Uniót, korrumpálta annak vezetőit, eszközként használja annak intézményrendszerét.
azaz a népakarat uralma helyett a digitális algoritmusok gazdái akaratának az uralmát jelentené. Pénzügyileg eladósítást, gazdaságilag ipartalanítást, a mezőgazdasági termelés felszámolását, kulturálisan keresztényellenességet és különféle abnormalitásokat, demográfiailag fokozatos lakosságcserét, geopolitikailag ütközőzónát, katonapolitikailag pedig – ahogy Soros György nyilvánosan megfogalmazta – európai élőerőt jelentene az Oroszország elleni háborúban – összegzett.
Az eseményen Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter arról beszélt:
Megnyitó beszédében úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek védelmének és támogatásának „nem az a járható útja, hogy európai szintű védelmi és támogatási rendszert alakítunk ki, hanem az, hogy megőrizzük a nemzetállamokat és képességüket arra, hogy fenntarthassák és megerősíthessék sajátos kapcsolatukat nemzeti közösségeikkel”.
A miniszter szerint
Az unió intézményeiben nem látszik a nemzeti kisebbségek helyzetének felkarolását célzó politikai szándék, nem indult el érdemi gondolkodás az uniós szintű kisebbségvédelmi politika kialakításáról – mondta, megjegyezve: az EU Alapjogi Ügynöksége többszöri felhívásuk ellenére is kifejezetten passzív maradt a hagyományos nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén.
Bóka János szavai szerint a nemzeti kisebbségek ügyének segítése érdekében két területen, a bővítési politikában és a kulturális örökségvédelemben érdemes a magyar EU-politikának aktívnak lennie.
Mint mondta,
Kitért arra is, hogy a kulturális örökségvédelemmel eddig a Tanácson belül csak informális munkacsoport foglalkozott, a magyar elnökség azonban célként tűzi ki, hogy formális munkacsoporttá alakítsa azt. Szeptember 9-én pedig az EU-elnökség égisze alatt nemzetközi konferenciát szerveznek a kulturális örökségvédelemről – tette hozzá.
„Célunk az, hogy megszólaljanak a Hungary Helps és más ügynökségek projektjeinek kedvezményezettjei és ezzel felhívjuk az EU döntéshozóinak figyelmét a kulturális örökségvédelem jelentőségére, valamint a migrációra, a fejlesztéspolitikára és a klímaváltozásra gyakorolt fontos hatásaira” – fogalmazott.
Bóka János hangsúlyozta: a nemzet, mint politikai közösség érték és annak helyettesítése vagy felváltása „nem kívánatos”.
– szögezte le.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az európai integrációval a tagállamok nem az önrendelkezésüket és függetlenségüket kívánták feladni, hanem éppen ellenkezőleg.
„A régió nemzetei a nagy alkut valahogyan úgy képzelték el, hogy egyes hatáskörök átruházása, illetve közös gyakorlása révén együtt erősebbek lehetünk, mint külön-külön, és lehetséges lesz, hogy együtt is mindannyian megmaradhassunk annak, akik vagyunk” – fogalmazott, hozzátéve, nem a nemzetállamok meghaladása, hanem azok megerősítése volt a célkitűzésük.
Egy október 23-ára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – közölte diplomáciai forrásokból származó értesülését hétfőn a Telex.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.
Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen.
szóljon hozzá!