Kiálltak a Nyugat-Balkán integrációja mellett a V4 államfői

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

A visegrádi országok - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - államfői kiálltak a nyugat-balkáni országok európai integrációjának felgyorsítása mellett Szekszárdon, ahol kétnapos tanácskozást tartottak a hétvégén.

MTI

2017. október 14., 17:562017. október 14., 17:56

2017. október 14., 18:012017. október 14., 18:01

A biztonságpolitikával, a körforgásos gazdasággal és az információs technológiával kapcsolatos együttműködésről folytatott tárgyalásokat követő szombati sajtótájékoztatón Áder János, Magyarország köztársasági elnöke hangsúlyozta: a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy

fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán integrációját, világos feltételeket kell szabni az európai uniós csatlakozáshoz, és egyértelmű határidőket kell felállítani.

A magyar államfő hozzátette: a térséget megoldatlan - például területi, a kisebbségeket érintő és vallási természetű - viták jellemzik, az utóbbi időben ráadásul a migrációs nyomás és a radikális iszlám befolyásának érzékelhető mértékű növekedése is további gondot jelent.

Áder János szerint aggodalomra ad okot a régió helyzete, ezért cselekedni kell, és a konfliktus megelőzésének legjobb módszere a térség európai uniós integrációjának felgyorsítása.

A cseh, szlovák és lengyel államelnök egyetértett a nyugat-balkáni országok integrációjának gyorsításában.

Milos Zeman cseh köztársasági elnök emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Bosznia-Hercegovinában terjed a radikális iszlám, amit Szaúd-Arábia finanszíroz, és ez nem az országok fellendülését segíti. Megjegyezte azt is: az EU-országok nem ismerték el egységesen Koszovó önállóságát. „Én is osztom ezt a kérdőjelet” - fogalmazott.

Andrej Kiska szlovák elnök azt mondta: a hat nyugat-balkáni ország között történelmi feszültségek vannak, de összeköti őket, hogy egyaránt részesei szeretnének lenni az Európai Uniónak. Bosznia-Hercegovina számára „fel kell mutatni a fényt”, ami azt jelenti, az unió számít rájuk a szükséges reformok megvalósítása esetén.

•  Fotó: MTI Galéria

Fotó: MTI

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök kifejtette: határozottan kell beszélni arról, hogy az unió nyitott azon államok számára, amelyek felkészültek a csatlakozásra. A határidők felállítására azért van szükség, hogy a csatlakozni kívánó országok társadalmainak legyen ambíciójuk minél magasabb szintet elérni a gazdaságban, a korrupció elleni küzdelemben és a demokratikus intézmények kiépítésében - tette hozzá.

Idézet
Nem nézhetünk az EU-ra úgy, mint egy zárt klubra. Az unió dinamikus, nyitott szervezet, és mi azt szeretnénk, hogy gazdagságot, békét és nyugalmat biztosítson a tagországok számára”

- jelentette ki. A lengyel elnök úgy fogalmazott: „az európai társadalmaknak kell kialakítaniuk az Európai Uniót, amelyet nem a valóságtól elszakított európai bürokráciának kell irányítania”.

Áder János kérdésre válaszolva a V4-es együttműködésre utalva rámutatott: arra törekszenek, hogy - nem kerülve a vitákat - közös álláspontokat tudjanak kialakítani Európa, a térség vagy a Nyugat-Balkán jövőjét érintő kérdésekben.

A V4-ek államfői pénteken kezdődött találkozójukon a szekszárdi Megyeházán három megbeszélést folytattak a napirenden szerepelt témákról. A visegrádi csoport államfői utoljára 2016. október 15-én a lengyelországi Lancutban és Rzeszówban találkoztak, amikor az európai önazonosság és kultúra, az ifjúságpolitika, valamint a közép-európai térség gázpiacainak biztonsága volt a tanácskozás fő témája.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 19., hétfő

A Hamász tényleg azért támadta meg Izraelt, hogy megakadályozza a közeledést Szaúd-Arábiához

A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.

A Hamász tényleg azért támadta meg Izraelt, hogy megakadályozza a közeledést Szaúd-Arábiához
2025. május 19., hétfő

Izrael kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában

Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.

Izrael kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában
2025. május 19., hétfő

Ukrajna: a Trump és Putyin közötti hétfői telefonbeszélgetésen múlhat a tűzszünet sorsa

Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.

Ukrajna: a Trump és Putyin közötti hétfői telefonbeszélgetésen múlhat a tűzszünet sorsa
2025. május 19., hétfő

Nyugat-Európában Simion tarolt, a Közép-Európa, Amerika és Ázsia Nicușor Dan „felségterülete”

Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.

Nyugat-Európában Simion tarolt, a Közép-Európa, Amerika és Ázsia Nicușor Dan „felségterülete”
2025. május 18., vasárnap

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát

Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát
2025. május 18., vasárnap

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni

Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni
2025. május 18., vasárnap

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen

Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen
2025. május 17., szombat

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt

Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt
2025. május 17., szombat

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról

Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról
2025. május 17., szombat

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma

Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma