Kártérítési per indul a terrorizmus vádjával elítélt Beke és Szőcs ügyében

Beke István, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és Szőcs Zoltán •  Fotó: Kisebbségi Jogvédő Intézet

Beke István, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és Szőcs Zoltán

Fotó: Kisebbségi Jogvédő Intézet

A nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, és e téren átfogó uniós szabályozásra van szükség – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Magyarok Jogvédelme a Kárpát-medencében 2021 című online konferencián csütörtökön.

MTI

2021. november 04., 13:282021. november 04., 13:28

2021. november 04., 13:352021. november 04., 13:35

Szili Katalin a Kisebbségi Jogvédő Intézet háromnapos tanácskozását megnyitva a környező országokban élő magyarság helyzetét tekintette át. Kifejtette: Vajdaságban a Vajdasági Magyar Szövetségnek lehetősége van, hogy kormányzati tényezőként az ottani magyarság helyzetét segítse, Erdélyben az RMDSZ szintén a kormánykoalíció tagja, ezáltal megkerülhetetlen tényező. Úgy vélte, az összefogás jó helyzetet eredményezett, és reményei szerint a kisebbségi törvény parlament elé terjesztésével nagy lépést tudnak tenni az erdélyi magyarság érdekében.

Felvidéken összefogott három magyar párt, ami elhozhatja a szavazatmaximálást a következő választásokon, ezáltal parlamenti tényezővé válhat a Szövetség.

„Kárpátalján a legrosszabb a helyzet, nemcsak jogszűkítésről van szó, hanem jogfosztás zajlik” – értékelt Szili Katalin. Megjegyezte: az Európai Unió semmilyen lépést nem tesz ezen ügyekben az ukrán kormány felé. Szólt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán elfogadott, a nemzeti önazonossághoz való jog védelmére vonatkozó felhívásról is. Ebben a nemzeti identitáshoz való jogot fogalmazták meg, ami a miniszterelnöki megbízott szerint alkotmányos alapjog lehetne és biztonságot adhatna a nemzeti kisebbségek számára.

A miniszterelnöki megbízott kitért arra az öt alapelvre is, amit Kalmár Ferenc miniszteri biztossal a témában kidolgoztak. Kijelentette: a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, és e téren átfogó uniós szabályozásra van szükség. Rámutatott: az állampolgárság nem szükségszerűen azonos a nemzeti identitással, azok elválnak egymástól. Hozzátette, a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog, kiemelve: az egyéni jogok mellett szükséges a kollektív jogok megfogalmazása is. „Egy állam területén élő nemzeti kisebbségek alkotó elemei az államnak, ez nem mondható el például Romániáról, Szlovákiáról, Ukrajnáról, ahol nem tekintik államalkotó tényezőnek a nemzeti kisebbségeket” – hangoztatta Szili Katalin. Felvetette, fogadjanak el nyilatkozatot, amelyben kifejezik szolidaritásukat Forró Krisztiánnal, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnökével, aki előző nap, Ungvárra tervezett látogatásakor a határon értesült, hogy 2023. október 26-ig kitiltották Ukrajnából.

Kalmár Ferenc miniszteri biztos felidézte, azt kezdeményezték, hogy a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása legyen prioritása a magyar ET-elnökségnek.

Beszámolt arról, hogy négy konferenciát rendeztek a témában, és azt mondta: a nemzeti kisebbségvédelem elfelejtett téma Európában, azt újra a politika asztalára kell tenni. Szerinte jelenleg nem előrelépés történik a nemzeti kisebbségek védelmében, hanem visszalépés. Jelezte: támogatják azt a kezdeményezést, amely egy platform létrehozására irányul, és a kisebbségeket érintő jogsértések kerülhetnének fel rá európai szinten. Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a helyzetet Kárpátalján tragikusnak minősítette, Felvidéken és Erdélyben kritikusnak, míg a Vajdaságban biztatónak, Drávaszögben és Muravidéken elfogadhatónak nevezte. „Minden, a nemzeti kisebbségeket megillető jog biztosításában igyekeznek részt venni az intézeten keresztül” – mutatott rá, hozzátéve: „a biztos jövőt” a nagypolitikának kell megteremtenie.

Csóti György kiállt a külhoni magyarság személyi elvű, kulturális és területi autonómiája, illetve ezek kombinációjának biztosítása mellett.

Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kommunikációs titkára arról beszélt, hogy „messze nem kielégítő” a helyzetük, visszalépés történt a kisebbségi jogok területén. „A kárpátaljai magyarság a független Ukrajna létrejötte óta a legnehezebb helyzetbe került, folyamatosak a jogszűkítések” – mutatott rá.

Beke István és Szőcs Zoltán a velük történt eseményeket idézték fel. A két kézdivásárhelyi férfit 2018. július 4-én ítélte öt-öt év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. Pár nap híján négy évet töltöttek le a büntetésből. Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik Szőcs Zoltán és Beke István ellen, letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen.

Beke István úgy fogalmazott: az igazi terrorizmus az a félelem, amit egy politikai rendszer kelt „ürügyei” igazolása érdekében. Megjegyezte, nem ők azok a személyek, akiknek azt a kérdést fel kell tenni, hogy mi történt, hanem azoknak az érdekcsoportoknak, akik az egész ügyet kitalálták, és a forgatókönyvet megírták. Szőcs Zoltán azt mondta: a mai napig nem hiszi el, hogy a 21. században, a nemzetek Európájában ilyen megtörténhet, hogy embereket koholt vádak alapján börtönbe lehet juttatni. Hozzátette, hisz abban, hogy Strasbourgban sikerül majd igazságot szolgáltatni nekik.

Korom Ágoston, a KJI jogásza jelezte: uniós jogra alapozott kártérítési pert indítanak az ügyben az elkövetkező hetekben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Orosz dróntámadásban megsérült két, ukrán oldalon harcoló román zsoldos

Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.

Orosz dróntámadásban megsérült két, ukrán oldalon harcoló román zsoldos
2025. július 11., péntek

Orbán Viktor a Kárpátalján történtekről: agyonvertek egy magyar állampolgárt, és ezt ki kell vizsgálnunk

Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Orbán Viktor a Kárpátalján történtekről: agyonvertek egy magyar állampolgárt, és ezt ki kell vizsgálnunk
2025. július 11., péntek

Elhúzódó tűzszüneti tárgyalások közepette haltak meg újabb civilek Gázában

Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.

Elhúzódó tűzszüneti tárgyalások közepette haltak meg újabb civilek Gázában
2025. július 11., péntek

Román külügy: Románia úgy védi a hazai gazdák érdekeit, hogy közben Ukrajnát is támogatja

A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.

Román külügy: Románia úgy védi a hazai gazdák érdekeit, hogy közben Ukrajnát is támogatja
2025. július 11., péntek

Trump: Amerika a NATO-n keresztül küld fegyvereket Ukrajnának

Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.

Trump: Amerika a NATO-n keresztül küld fegyvereket Ukrajnának
2025. július 11., péntek

Cáfolják az ukránok, hogy bántalmazás okozta a kárpátaljai magyar katona halálát

Nem bántalmazástól bekövetkezett tüdőembólia okozta az ukrán hadseregben szolgált Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halálát – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága csütörtökön a hivatalos Facebook-oldalán.

Cáfolják az ukránok, hogy bántalmazás okozta a kárpátaljai magyar katona halálát
2025. július 10., csütörtök

A jogalkotás elindítását kérték az RMDSZ EP-képviselői Brüsszeltől az SZNT régiós kezdeményezése alapján

Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.

A jogalkotás elindítását kérték az RMDSZ EP-képviselői Brüsszeltől az SZNT régiós kezdeményezése alapján
2025. július 10., csütörtök

Amerikai külügyi elemzés bírálja Romániát az elnökválasztás miatt és kiáll Magyarország mellett

Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.

Amerikai külügyi elemzés bírálja Romániát az elnökválasztás miatt és kiáll Magyarország mellett
2025. július 10., csütörtök

Elbukott az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítvány, az RMDSZ tartózkodott

Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.

Elbukott az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítvány, az RMDSZ tartózkodott
2025. július 10., csütörtök

Belehalt sérüléseibe egy kényszersorozás közben megvert kárpátaljai magyar férfi

Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.

Belehalt sérüléseibe egy kényszersorozás közben megvert kárpátaljai magyar férfi