Maradnak. Izrael a Hamász terrorszervezet elleni újabb hadművelet során kiterjesztette a Gáza és Izrael közötti biztonsági zónát, amit meg is kíván tartani
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.
2025. április 17., 11:012025. április 17., 11:01
Jiszráel Kac a BBC szerint elmondta, hogy az övezetek „ütközőzónát” biztosítanak az izraeli közösségek védelmére „bármilyen átmeneti vagy állandó helyzetben”, és hogy a palesztin terület „több tucatnyi százalékát” hozzáadták a három héttel ezelőtti izraeli offenzíva újraindítása óta.
annak ellenére, hogy az ENSZ „pusztító” következményekre figyelmeztetett.
Szerdán az Orvosok Határok Nélkül (MSF) fújt riadót az izraeli hadjárat következményei miatt, mondván, hogy Gáza „a palesztinok és a segítségükre sietők tömegsírjává változott”.
„Valós időben vagyunk szemtanúi a teljes gázai lakosság pusztulásának és kényszerű kitelepítésének” – mondta Amande Bazerolle, a jótékonysági szervezet gázai sürgősségi koordinátora.
A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint a háború március 18-i kiújulása óta több mint 1650 ember halt meg.
Kórházi tisztségviselők szerint legalább 24 palesztin halt meg szerdán Gáza-szerte izraeli csapásokban.
A jelentések szerint a legtöbb áldozat Gázaváros északi részén halt meg.
az Izraellel és Egyiptommal határos „no-go” zónán belül, illetve a Gázavárostól délre fekvő Vádi Gáza völgyében.
Becslések szerint mintegy 500 000 ember kényszerült újból lakóhelye elhagyására, és nincs biztonságos hely, ahová mehetnének.
Új folyosót hoztak létre, amely elvágja a déli Rafah városát a szomszédos Hán Júnisztól, és a Gázai övezet 30 százalékát „operatív biztonsági övezetnek” jelölte ki.
Szerdán Jiszráel Kac azt mondta, hogy Izrael politikája „mindenekelőtt az, hogy minden erőfeszítést megtegyen a még mindig ott fogva tartott túszok szabadon bocsátása érdekében”, és hogy „hidat építsen a Hamász későbbi legyőzéséhez”.
„A korábbiaktól eltérően az IDF nem üríti ki a megtisztított és elfoglalt területeket” – mondta.
„Az IDF a biztonsági zónákban marad, pufferövezet lesz az ellenség és az [izraeli] közösségek között bármilyen átmeneti vagy állandó gázai helyzetben – ahogy Libanonban és Szíriában is” – tette hozzá.
„Minden olyan tűzszünet, amely nem nyújt valódi garanciákat a háború leállítására, a teljes visszavonulásra, a blokád feloldására és az újjáépítés megkezdésére, politikai csapda lesz” – mondta a terrorszervezet szerdán a Reuters hírügynökség szerint.
Az izraeli Túszok és Eltűnt Családok Fóruma, amely számos túsz hozzátartozóját képviseli, „illúziónak” nevezte Kac tervét.
„Azt ígérték, hogy a túszok mindenek előtt állnak. A gyakorlatban azonban Izrael a területfoglalás mellett dönt, a túszok előtt” – közölte a szervezet.
„Egyetlen nyilvánvaló, gyakorlatias megoldás van, és ez az, hogy egy megállapodással egy lépésben engedjék szabadon az összes túszt, akár a háború befejezésének árán is” – vélekedtek.
Az izraeli katonai tartalékosok és veteránok a közelmúltban több nyílt levelet is aláírtak, amelyekben azt követelik, hogy a túszok visszatérését helyezzék előtérbe a Hamász elleni harccal szemben.
Kac azt is világossá tette, hogy
„Izrael politikája egyértelmű: semmilyen humanitárius segély nem érkezik Gázába, és e segélyek blokkolása az egyik fő nyomásgyakorló eszköz, amely megakadályozza, hogy a Hamász eszközként használja őket a lakossággal szemben” – mondta.
Az ENSZ ügynökségei határozottan visszautasítják az izraeli kormány állítását, miszerint Gázában nincs hiány segélyből, mert a tűzszünet alatt 25 ezer teherautónyi szállítmány érkezett be, és azt állítják, hogy a blokád megsértheti a nemzetközi humanitárius jogot.
Az ENSZ humanitárius partnerei szerint a sátrakat már nem lehet szétosztani, és az akut alultápláltság is nőtt, a kiegészítő táplálékot kapó gyermekek száma pedig márciusban több mint kétharmadával csökkent.
Az MSF közölte, hogy az elmúlt két hétben két munkatársát megölték, és a múlt hónapban izraeli katonák által megölt 15 sürgősségi dolgozót újabb példának nevezte arr, hogy „az izraeli erők teljesen figyelmen kívül hagyják a humanitárius és egészségügyi dolgozók védelmét”.
A szervezet azt is közölte, hogy hiány van a fájdalomcsillapításhoz és a krónikus betegségek kezeléséhez szükséges gyógyszerekből, antibiotikumokból és kritikus sebészeti anyagokból.
Az izraeli hadsereg a Hamász megsemmisítésére indított hadjáratot válaszul a 2023. október 7-én elkövetett, példátlan, határokon átnyúló támadásra, amelyben mintegy 1200 embert öltek meg és 251 embert ejtettek túszul.
A terület egészségügyi minisztériuma szerint azóta legalább 51 025 ember halt meg Gázában.
A tűzszünetben a Hamász 33 izraeli túszt engedett szabadon – közülük nyolcan meghaltak – cserébe az izraeli börtönökben lévő mintegy 1900 palesztin fogolyért, a Gázai övezetbe érkező humanitárius segélyek száma megugrott, és az izraeli csapatok kivonultak a lakott területekről.
Izrael március 2-án leállította a Gázába irányuló ellátást, és két héttel később folytatta offenzíváját. Azt mondta, hogy a Hamász nem fogadta el a tűzszüneti megállapodás első szakaszának meghosszabbítására és a még mindig fogva tartott 59 túsz közül többnek a szabadon bocsátására vonatkozó javaslatot, akik közül mintegy 24-en lehetnek életben.
A Hamász azzal vádolta Izraelt, hogy megsértette az eredeti megállapodást, amely szerint egy második fázisban átadnák az összes még élő túszt, és végleg véget vetnének a háborúnak.
Egy magas rangú palesztin tisztségviselő kedden azt mondta a BBC-nek, hogy
Szerdán az izraeli miniszterelnöki hivatalhoz közeli források a Háárec című lapnak azt mondták, hogy Izrael még nem kapott hivatalos választ a Hamásztól.
A Hamásszal szövetséges terrorszervezet, a Palesztin Iszlám Dzsihád eközben újabb videót tett közzé, amelyen Rom Braszlavszkij izraeli-német túsz látható.
A videón, amelyen látszólag kényszer hatása alatt beszél, a 21 éves férfi az amerikai és az izraeli kormányhoz fordul, hogy biztosítsák szabadon bocsátását.
Kiújultak a Hamász elleni tüntetések a Gázai övezetben
Kiújultak az Hamász iszlamista terrorszervezet elleni tüntetések a Gázai övezetben – jelentette a The Times of Israel című lap.
A Gázai övezet északi részén, Bét Lahíja térségében több száz fős tüntető tömeg tiltakozott a Hamász és a háború ellen, s követelte a tűzszünetet és az Izraellel folytatott háború befejezését.
A közösségi médiában terjedő videofelvételeken a palesztinok olyan jelszavakat skandáltak, hogy „Ki a Hamásszal”, „Élni akarunk”, „Nem a terrorra, igen a békére”, és „Szabadon akarunk élni”.
Egyiptomi zászlókat is magasba emeltek, mellyel a Kairó közvetítésével folyó tárgyalásokat sürgették a tűzszüneti megállapodás és az izraeli túszok kiszabadulásának ügyében.
A felvételeken az is látható, hogy megjelentek a Hamász támogatói is „Bét Lahíja az ellenállással van” feliratot hordozva, az Izraellel folytatott harcok folytatása érdekében, – de őket a tüntetők eltávolították a tömegből.
Olyan családok vezetőit is felismerték a tüntetésen, akik közül többen a múlt hónapban nyilatkozatban védték meg a demonstrációkat. A Gázai övezetben több tucat nagyhatalmú család él, melyek jól szervezett klánként működnek.
Hatalmukat különféle vállalkozások felügyeletéből nyerik, több száz vagy több ezer rokon szolgálja hűségesen a szervezet-családot, melyeknek vezetőjét muhtárnak vagy törzsfőnek nevezik.
Korábban, március végéig, heteken át folytak hasonló demonstrációk a Gázai övezetben, melyeket a Hamász a tüntetők elleni fenyegetésekkel és kivégzésekkel próbált elfojtani.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Izrael jobboldali kormányának a héten számos kellemetlen gesztust kellett lenyelnie Donald Trump amerikai elnök részéről, de diplomatikusan csendben maradt.
Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti majd az ukrajnai rendezésről csütörtökön Isztambulban tárgyaló orosz küldöttséget – közölte szerda késő este a Kreml.
Andrzej Duda lengyel elnök fogadta szerdán Varsóban George Simiont, miközben éles belpolitikai vitát váltott ki Lengyelországban az AUR vezetőjének és elnökjelöltjének szereplése Karol Nawrocki lengyel ellenzéki elnökjelölt előző napi kampánygyűlésén.
A Szentszék rendelkezésre áll annak érdekében, hogy az ellenségek találkozzanak és a népek visszakaphassák a béke reményét – hangoztatta XIV. Leó pápa, aki ismételt békefelhívást intézett a keleti egyházakkal való audiencián.
Több mint 140 drónt és egy ballisztikus rakétát is bevetett ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg szerdára virradóra, egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.
Az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiról szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát – közölte íté
Pakisztán kedden közölte, hogy továbbra is elkötelezett az Indiával kötött tűzszünet mellett, amelyről a múlt héten négy napig tartó harcok után állapodtak meg, de megfogadta, hogy teljes határozottsággal válaszol Újdelhi bármilyen jövőbeli agressziójára.
szóljon hozzá!