Merz emlékeztetett arra, hogy több nyugati országban már döntöttek a vadászrepülőgépek szállításáról Ukrajnának. „Nekünk, németeknek nem szabad lemaradnunk” – fűzte hozzá az MTI szerint.

Hebestreit hétfőn rámutatott, hogy Merz javaslata nem új, és a CDU-elnöknek tudnia kellene, hogy

Az ukrán vezetés már hosszú ideje kéri nyugati szövetségeseit, hogy szállítsanak neki F–16-osokat. Dánia eddig 19, Norvégia hat, Hollandia pedig 24 gép szállítására tett ígéretet. Az első F–16-os harci repülők Hollandiából és Dániából történő átadását már megkezdték a kijevi vezetésnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a washingtoni NATO-csúcstalálkozón reményét fejezte ki, hogy az első F–16-osok még nyáron megérkezhetnek Ukrajnába. Az elnök szerint országának legalább 128 harci repülőgépre lenne szüksége.

Zelenszkij amúgy hétfőn arról beszélt:

„Ukrajna teljes körű védelmének biztosítása érdekében a katonáink véleménye szerint 25 Patriot rendszerre van szükségünk” – hangsúlyozta kijevi sajtótájékoztatóján az államfő.

Zelenszkij mindemellett nem tett említést arról, hogy Ukrajna jelenleg hány darabbal rendelkezik a légvédelmi rendszerből. Kiemelte ugyanakkor, hogy az átfogó légvédelem érdekében egyéb különböző hatótávolságú, illetve képességű fegyverrendszerekre is szüksége van hazájának. Egyben arra emlékeztetett, hogy

Egy hónappal korábban, az Olaszországban rendezett G7-csúcs alkalmából még legkevesebb hét Patriot légvédelmi rendszer szükségességéről beszélt.

A háború 2022. február 24-i kezdete óta Ukrajna legkevesebb négy Patriot rendszert kapott. Sajtójelentések szerint azonban több indítóállást megrongáltak, illetve megsemmisítettek az orosz légicsapások. Egy teljes üteg, radarokkal, indítóállásokkal, tűzirányító rendszerekkel többszáz millió euróba kerül, egy-egy légvédelmi rakéta ára pedig hárommillió euró körül mozog.

Az ukrán államfő ugyanakkor elismerte, hogy a harci repülők – tekintettel a jóval nagyobb orosz légierőre – önmagában nem fogják megváltoztatni a háború menetét.

Zelenszkij arról is szót ejtett, hogy a második nemzetközi békecsúcson – amelynek időpontját még nem tűzték ki – már Oroszországnak is részt kellene vennie, miután az első ilyen svájci találkozón Moszkva nem képviseltette magát.