Brenzovics László, a KMKSZ elnöke
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) razziát tart hétfő reggeltől a Brenzovics Lászlóhoz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökéhez köthető intézményekben – számol be a Kárpátalja.ma hírportál. Sajtóértesülések szerint magyarországi támogatásból megvalósuló fiktív szerződések megkötésével, kettős könyveléssel, pénzmosással vádolják a kárpátaljai magyar szervezet vezetőjét.
2020. november 30., 13:392020. november 30., 13:39
2020. november 30., 20:222020. november 30., 20:22
A kárpátaljai magyar hírportál cikke szerint fegyveresek érkeztek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány épületébe, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházához, valamint Brenzovics László lakásához is. Vitalij Glagola újságíró szerint magyarországi támogatásból megvalósuló fiktív szerződések megkötésével, kettős könyveléssel, pénzmosással vádolják a kárpátaljai magyarság képviselőjét.
Azt írják, hogy a rendvédelmi szerveknek „vitathatatlan bizonyítékuk” van Brenzovics László Magyarország javára történő ukránellenes tevékenységére. Az ukrán portál korábbi lejárató cikkeket, kommenteket hoz fel a „megalapozott gyanú” alátámasztásaként. Az SZBU korábban indított büntetőeljárást az Egán Ede program kapcsán, mert szeparatizmust véltek felfedezni a megye gazdasági fellendítését célzó projektben.
A KMKSZ hétfőn este közleményben tiltakozott az akció ellen. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ukrajna eddigi történetében példátlannak tartja azt a durva beavatkozást, amelynek keretében a titkosszolgálat fegyveres kommandósai megszállták Brenzovics László, a KMKSZ elnökének lakását, a KMKSZ ungvári központi székházát, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány székhelyét házkutatás céljából” – írta a szervezet. A házkutatások során – a kelet-ukrajnai zaporizzsjei bíróság egy korábban szeparatizmus vádjával megnyitott büntetőügyre hivatkozó döntése alapján – olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul.
A KMKSZ azonban úgy véli, hogy valójában koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásról van szó, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarságnak, valamint vezetőinek a megfélemlítése. „A szervezet ezért felszólítja az ukrajnai illetékes szerveket, hogy haladéktalanul vessenek véget a KMKSZ és a kárpátaljai magyarok egyéb szervezetei ellen folytatott boszorkányüldözésnek. Egyben felhívja Magyarország és a nemzetközi szervezetek figyelmét az ellenünk állambiztonsági eszközökkel folytatott politikai nyomásgyakorlásra” – tette hozzá a KMKSZ az MTI által idézett közleményében.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt időszakban ismét feszültté vált a viszony Magyarország és Ukrajna között. November 24-én, múlt kedden bekérették a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) Ukrajna budapesti nagykövetét, miután Grezsa István miniszteri biztost nem engedték be Ukrajnába, sőt három évre kitiltották az ország területéről. Szijjártó Péter akkor közölte: a történteket kikérték maguknak és a nagykövetnek átadták tiltakozásukat. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter október 26-án jelentette be, hogy Ukrajna megtiltotta a beutazást területére két – általa nem megnevezett – magas rangú magyar tisztségviselőnek az ukrajnai helyhatósági választások alatt folytatott „kárpátaljai agitációjuk” miatt. Egy október végi sajtótájékoztatóján kijelentette: Ukrajna ennek ellenére készen áll a konstruktív együttműködés folytatására Magyarországgal. Hozzátette, hogy bármely más országgal szemben ugyanilyen kemény válaszreakciójuk lett volna hasonló esetben.
A feszültségek akkor kezdődtek Budapest és Kijev között, amikor az előző ukrán elnök, Petro Porosenko hivatali ideje alatt elvették a kárpátaljai magyaroktól az anyanyelven való tanulás és boldogulás jogát és lehetőségét.
Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.
Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.
Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.
Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.
Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.
szóljon hozzá!