Brenzovics László, a KMKSZ elnöke
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) razziát tart hétfő reggeltől a Brenzovics Lászlóhoz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökéhez köthető intézményekben – számol be a Kárpátalja.ma hírportál. Sajtóértesülések szerint magyarországi támogatásból megvalósuló fiktív szerződések megkötésével, kettős könyveléssel, pénzmosással vádolják a kárpátaljai magyar szervezet vezetőjét.
2020. november 30., 13:392020. november 30., 13:39
2020. november 30., 20:222020. november 30., 20:22
A kárpátaljai magyar hírportál cikke szerint fegyveresek érkeztek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány épületébe, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházához, valamint Brenzovics László lakásához is. Vitalij Glagola újságíró szerint magyarországi támogatásból megvalósuló fiktív szerződések megkötésével, kettős könyveléssel, pénzmosással vádolják a kárpátaljai magyarság képviselőjét.
Azt írják, hogy a rendvédelmi szerveknek „vitathatatlan bizonyítékuk” van Brenzovics László Magyarország javára történő ukránellenes tevékenységére. Az ukrán portál korábbi lejárató cikkeket, kommenteket hoz fel a „megalapozott gyanú” alátámasztásaként. Az SZBU korábban indított büntetőeljárást az Egán Ede program kapcsán, mert szeparatizmust véltek felfedezni a megye gazdasági fellendítését célzó projektben.
A KMKSZ hétfőn este közleményben tiltakozott az akció ellen. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ukrajna eddigi történetében példátlannak tartja azt a durva beavatkozást, amelynek keretében a titkosszolgálat fegyveres kommandósai megszállták Brenzovics László, a KMKSZ elnökének lakását, a KMKSZ ungvári központi székházát, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány székhelyét házkutatás céljából” – írta a szervezet. A házkutatások során – a kelet-ukrajnai zaporizzsjei bíróság egy korábban szeparatizmus vádjával megnyitott büntetőügyre hivatkozó döntése alapján – olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul.
A KMKSZ azonban úgy véli, hogy valójában koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásról van szó, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarságnak, valamint vezetőinek a megfélemlítése. „A szervezet ezért felszólítja az ukrajnai illetékes szerveket, hogy haladéktalanul vessenek véget a KMKSZ és a kárpátaljai magyarok egyéb szervezetei ellen folytatott boszorkányüldözésnek. Egyben felhívja Magyarország és a nemzetközi szervezetek figyelmét az ellenünk állambiztonsági eszközökkel folytatott politikai nyomásgyakorlásra” – tette hozzá a KMKSZ az MTI által idézett közleményében.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt időszakban ismét feszültté vált a viszony Magyarország és Ukrajna között. November 24-én, múlt kedden bekérették a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) Ukrajna budapesti nagykövetét, miután Grezsa István miniszteri biztost nem engedték be Ukrajnába, sőt három évre kitiltották az ország területéről. Szijjártó Péter akkor közölte: a történteket kikérték maguknak és a nagykövetnek átadták tiltakozásukat. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter október 26-án jelentette be, hogy Ukrajna megtiltotta a beutazást területére két – általa nem megnevezett – magas rangú magyar tisztségviselőnek az ukrajnai helyhatósági választások alatt folytatott „kárpátaljai agitációjuk” miatt. Egy október végi sajtótájékoztatóján kijelentette: Ukrajna ennek ellenére készen áll a konstruktív együttműködés folytatására Magyarországgal. Hozzátette, hogy bármely más országgal szemben ugyanilyen kemény válaszreakciójuk lett volna hasonló esetben.
A feszültségek akkor kezdődtek Budapest és Kijev között, amikor az előző ukrán elnök, Petro Porosenko hivatali ideje alatt elvették a kárpátaljai magyaroktól az anyanyelven való tanulás és boldogulás jogát és lehetőségét.
Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – jelentette ki hétfőn az iráni külügyi szóvivő.
Késes támadást jelentettek Sydney egyik templomából hétfőn, többen megsebesültek, köztük egy pap is – közölték a helyi hatóságok.
Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.
Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.
Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.
Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután – jelentette a miniszterelnöki hivatal. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra.
Hatalmas nemzetközi reakciót váltott ki a szombat éjszakai, iráni légitámadás Izrael ellen. A megszólaló politikusok kivétel nélkül a konfliktus eszkalációjától tartanak, és megfontolt lépésekre kérik a konfliktusban álló feleket.
Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkiv megyei kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.
szóljon hozzá!