Fotó: Twitter
Bár számos híradás szerint katonai eszközöket is küldött, Románia nem szerepel azon országok listáján, amelyeknek Ukrajna köszönetet mondott az Oroszországgal vívott háborúban nyújtott segítségéért az ukrán védelmi minisztérium Twitter-fiókján Ukrajna nemzeti ünnepe, augusztus 24. alkalmából indított kampányban.
2023. augusztus 25., 19:432023. augusztus 25., 19:43
„Ukrajna függetlenségének napja alkalmából köszönetmaratont kezdeményeztünk a hazánkat segítő barátoknak és partnereknek” – olvasható az ukrán védelmi minisztérium Twitter/X-fiókján közzétett közleményben. „Az ukrán nép mindig hálás lesz ezért a támogatásért” – fogalmaznak a Digi 24 szerint.
Ukrajna a következő NATO-országoknak mondott köszönetet az Oroszország elleni háborúban nyújtott katonai és humanitárius segítségért: Nagy-Britannia, USA, Kanada, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Olaszország, Dánia, Norvégia, Németország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Finnország. Köszönetet mondtak a szövetségen kívüli országoknak is, mint például Ausztráliának, Japánnak és Svédországnak.
Albániának, Belgiumnak, Horvátországnak, Görögországnak, Magyarországnak, Izlandnak, Montenegrónak, Észak-Macedóniának, Portugáliának, Romániának, Szlovéniának és Törökországnak. Bár Bulgária szintén nem szerepel az ukrán hadsereg köszönetlistáján, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ehelyett egy külön bejegyzésben személyesen mondott köszönetet az országnak.
Az ukrán külügyminisztérium Twitter-fiókja megemlíti Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnökének, valamint Belgium, Ausztria, Észak-Macedónia, Észak-Macedónia, Szlovákia, Görögország és Grúzia vezetőinek Ukrajna-napi gratulációját is.
Románia kihagyása a köszönetlistáról már csak azért is furcsa, mert számos forrás is azt állítja: Bukarest komoly katonai támogatást nyújt Kijevnek.
A PentagonLeaks – a titkos amerikai katonai dokumentumok kiszivárgása körüli botrány – szerint ugyanakkor
Ezek szerint Románia részt vesz az ukrán katonák stratégiai vagy harci kiképzésében, az ukrán katonák gyógyításában, a nyugatról Ukrajnába irányuló felszerelések átadásában, a frontról érkező hírszerzési információk megfigyelésében. Románia fegyverek és katonai felszerelések adományozója is – áll a dokumentumokban.
Emellett – mint arról beszámoltunk – augusztus elején az Oryx holland portál képekkel alátámasztott összeállítást közölt, hogy Románia több rakétavetőt, páncélozott személyszállító járművet, tarackot, géppuskákat, lőszert és üzemanyagot is küldött Ukrajnának.
A nyílt forrásokat nyomon követő, hollandiai székhelyű védelmi elemzőportál szerint Románia nagyon diszkréten, de a jelek szerint hatékonyan különböző fegyverrendszereket és nagy mennyiségű lőszert küldött Ukrajnának.
Ezek hasonlóak az orosz Gradokhoz, de a brassói teherautógyárban gyártott DAC platformokra szerelték őket. Megjegyzendő, hogy a 40 löveges reaktív rakétavető, az APR-40 mind a 40 rakétát 16 másodperc alatt képes egy sorozatban kilőni, a maximális lőtávolság 20 kilométer. Ezek 2023 májusa előtt érkeznek Ukrajnába, miután a román védelmi minisztérium készleteiben a sokkal modernebb HIMARS-ok váltották fel őket.
Ugyanebben az időszakban 152 milliméteres vontatott tarackok jutottak el az ukránokhoz lőszerrel együtt. Fél évvel korábban a TAB-71 M kétéltű páncélozott járművek, a szovjet BTR-60 licencelt változatai érkeztek Ukrajnába. A TAB-71 hasonló a szovjet modellhez, de nem azonos azzal. A fő különbség a továbbfejlesztettlöveg torony, így a géppuska közel 90°-os függőleges tüzelési szöge lehetővé teszi a légi célpontok elleni hatékony bevetést. A TAB-71 a BTR-60-asnál több nappali célzótávcsővel rendelkezik, valamint a torony bal oldalán egy jellegzetes távcsővel, a LOTA-val, azaz a földi és légvédelmi céltávcsővel. Másrészt az ukránok tavaly év vége előtt 12,7 milliméteres DsKM nehézgéppuskákat is kaptak.
A lőszerek a gyanú szerint 2022 októbere és 2023 júliusa között jutottak el az ukránokhoz.
Ugyanakkor Románia politikája már a háború tavaly februári kitörése óta az, hogy nem beszél az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról. A bukaresti hatóságok következetesen kerülik, hogy nyilvánosan pontos adatokat közöljenek arról, hogy az ország milyen katonai segítséget nyújt Kijevnek, illetve arról, hogy egyáltalán nyújt-e támogatás.
Gyakorlatilag Ukrajnával szomszédos állam vagyunk, és nekünk van a leghosszabb határunk vele. Ezért elsősorban Románia és állampolgárai biztonságát kell figyelembe vennünk, másodsorban pedig azt is, hogy a lehető leghatékonyabban kell segítenünk Ukrajnának” – mondta Bogdan Aurescu akkori román külügyminiszter idén áprilisban.
Még tavaly az orosz külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta Romániát, hogy katonai segélyt küld Ukrajnának. Ekkor hangzott el először ilyen nyíltan és nyilvánosan a katonai segély küldáse, bár már korábban is megjelentek a közösségi médiában videók arról, hogy az ukrán fegyveres erők román gyártmányú lövedékeket használnak.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze a törvényszék rendelkezéseinek betartására szólított fel azt követően, hogy az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.
Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen.
Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális rakétát (ICBM) indított Dnyipro város ellen csütörtök reggel.
Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máérton.
Letartóztattak csütörtökön tizenegy embert az újvidéki vasúti pályaudvaron történt, 15 ember halálát okozó november eleji tragédiával összefüggésben – közölte az újvidéki felsőügyészség.
Az Európai Parlament jobboldali, jobbközép és szociáldemokrata pártjai szerda este politikai megállapodásra jutottak az új Európai Bizottságról – adta hírül a Politico.
szóljon hozzá!