Jereván
Fotó: Csermák Judit
Harcok törtek ki éjszaka az örmény–azeri határon, a felek egymást vádolják a helyzet újbóli elmérgesedéséért. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnökkel, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
2022. szeptember 13., 11:162022. szeptember 13., 11:16
2022. szeptember 13., 11:222022. szeptember 13., 11:22
A News.am című örmény hírportál közölte, éjszaka rendkívüli ülést tartott az örmény biztonsági tanács, Pasinján pedig hivatalosan is felkérte a Kremlt, segítsen szavatolni Örményország biztonságát a Moszkva és Jereván között 1997-ben életbe lépett, katonai ügyekre is kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási megállapodás keretében.
„Kedden 00:05-kor Azerbajdzsán intenzív ágyúzást indított tüzérségi és nagy kaliberű lőfegyverekkel örmény katonai állások ellen Goris, Sotk és Jermuk városok irányában” – közölte az örmény védelmi minisztérium, melyről a France24 cikkében számoltak be.
Nikol Pasinján
Fotó: wikipedia.org
A közleményükben azt írták, Azerbajdzsán drónokat is bevetett. Azerbajdzsán védelmi minisztériuma azonban „nagyszabású felforgató cselekményekkel” vádolta Örményországot a határon fekvő Daskesan, Kelbajar és Lacsiin körzetek közelében, hozzátéve, hogy hadseregének állásai tűz alá kerültek.
– közölte, számadatok megadása nélkül.
Az Egyesült Államok hétfő este a konfliktus befejezésére szólította fel mindkét országot. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, az Egyesült Államok „mélyen aggódik” a helyzet miatt, beleértve „a települések és a polgári infrastruktúra elleni bejelentett támadásokat” Örményországban.
„Amint azt már régóta világossá tettük, a konfliktusra nem lehet katonai megoldást találni” – mondta Blinken egy nyilatkozatban. Majd hozzátette: „sürgetjük, hogy azonnal vessenek véget minden katonai ellenségeskedésnek”.
Augusztusban Azerbajdzsán közölte, hogy elvesztett egy katonát, a karabahi hadsereg pedig azt jelezte, két katonája meghalt és több mint egy tucatnyian megsebesültek. A szomszédok két háborút vívtak – az 1990-es években és 2020-ban – a Hegyi-Karabah régióért, Azerbajdzsán örmények lakta enklávéjáért.
A 2020 őszén hat héten át tartó harcok több mint 6500 emberéletet követeltek, és orosz közvetítéssel tűzszünettel értek véget. Akkor a megállapodás értelmében Örményország átadta az évtizedek óta általa ellenőrzött területeket,
Az EU közvetítésével májusban és áprilisban Brüsszelben folytatott tárgyalások során Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök megállapodott abban, hogy „előrehaladott tárgyalásokat” folytatnak egy jövőbeli békeszerződésről.
A Hegyi-Karabahban élő örmény szeparatisták 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásakor szakadtak el Azerbajdzsántól. Az ezt követő konfliktus mintegy 30 ezer emberéletet követelt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen – jelentette ki a miniszterelnök szombaton Budapesten az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott ünnepi beszédében.
Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-ei nemzeti ünnepünk alkalmából tett közzé bejegyzést a közösségi média oldalán: új 12 pontot fogalmazott meg, üzenetét Brüsszelnek címezve.
Ukrajna gyakorlatilag már megkezdte egy nemzeti csapat kialakítását, amely megfelelő algoritmusokat dolgoz majd ki egy esetleges 30 napos tűzszünet ellenőrzésére, ami egy nagyon bonyolult folyamat.
Információkat és további jelzéseket küldött az orosz elnök amerikai hivatali partnerének, akinek különmegbízottját, Steven Witkoffot csütörtökön fogadta – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
Három volt, illetve jelenlegi román európai parlamenti (EP) képviselő neve is fölmerült az uniós törvényhozást érintő legújabb korrupciós ügyben.
Alaposan kiosztotta Klaus Iohannis volt román államfőt Donald Trump amerikai elnök.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából levelet intézett a külhoni magyarokhoz.
„Nagyon csalódást keltő pillanat lenne az egész világnak, ha Oroszország nem fogadná el az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó ajánlatot” – jelentette ki Donald Trump csütörtökön, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült Mark Rutte NATO-főtitkárral Washingtonban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov csütörtökön közölte: tudatta Washingtonnal, hogy az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünet az ukrajnai háború szüneteltetése érdekében csak Ukrajnának lenne jó.
Több házkutatást hajtottak végre Belgiumban és Portugáliában egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!