Fotó: Wikipédia
„Gyarmatosítás” és „totális oroszosítás” zajlik a Krími Autonóm Köztársaságban, ahol az utóbbi években számos önkényes őrizetbe vétel és egyéb emberijogsértés is történt – mondta el Tamila Taseva, az ukrán elnök krími állandó képviselője szerdán a dpa német hírügynökségnek adott interjúban.
2024. február 28., 16:012024. február 28., 16:01
Oroszország tíz évvel ezelőtt csatolta el a Krím félszigetet. Taseva elmondta, hogy a február 24-i helyzet szerint azóta a térségben
Közölte, Oroszország 2014. február végén, március elején fokozatosan egyre nagyobb katonai erőket vezényelt a Krímbe.
Azonosító jelzést nem viselő, oroszul beszélő különleges alakulatok szállták meg a szimferopoli parlament épületét, ahol jelenlétükben a képviselők Moszkva-barát vezetést választottak a korábbi helyett. A félsziget Oroszországhoz tartozásáról március 18-án írták alá a megállapodást a Kremlben.
Ma a Krím félsziget orosz csatlósként el van vágva a külvilágtól, gazdaságilag a megszálló hatalom tartja életben, és emiatt az ott élő emberek számára jelentős mértékben megdrágult a mindennapi élet – mondta Taseva, aki szerint „egyre fokozódó ellenállás észlelhető a megszállókkal szemben”.
Az ukrán elnök krími állandó képviselője beszámolt arról is, hogy
Az egykor saját parlamenttel rendelkező népcsoport ma politikai üldöztetésnek van kitéve, gyakoriak a házkutatások, a krími tatárok által működtetett médiumokat pedig bezáratták.
Az ukrajnai háború miatti orosz kényszermozgósítás következtében 2022 szeptemberében mintegy 10 ezer krími tatár menekült külföldre – részletezte Taseva.
– mondta Taseva.
Hivatalos adatok szerint a Krímnek jelenleg 2 millió lakosa van. A Taseva által említett mértékű népességnövekedés nem rajzolódik ki az orosz hatóságok statisztikáiból, amelyek szerint nagyjából csak 100 ezerrel élnek többen jelenleg a térségben, mint az annektálás előtti időből származó ukrán adatok szerint.
Tamila Taseva az interjúban azt hangsúlyozta, hogy
„Ha engedményeket teszünk az agresszornak és szemet hunyunk a nemzetközi jog megsértése felett, azzal csak tovább fokozzuk a fenyegetést és a veszélyt” – mondta. Hozzátette azt is: nem gondolja, hogy Oroszország atomfegyvert vetne be, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „tisztában van azzal, hogy onnan már nincs visszaút, akkor az az egész rendszer is romba dőlne, amelyet törvénytelen módon felépített a megszállt területeken” – mondta.
Amig január végén 4 303 115, februárban pedig 4 234 595 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek, addig március végén 4 211 495 ukrajnai menekült élt ilyen jogállással az EU valamely tagországában.
Egymillió moldovai állampolgár rendelkezik román útlevéllel is, aminek meg kell könnyeítenie az ország EU-csatlakozását, de a többség nem támogatja a Romániával való egyesülést – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.
Az Egyesült Államok visszatartott egy az Izraelnek szánt bombaszállítmányt, mivel aggályosnak tartotta, hogy azokat egy rafahi támadás során felhasználhatják – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN szerint.
A NATO-tagállamoknak növelniük kell a hadiipari termelésüket – szögezte le kedd esti washingtoni sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis.
A Hamászra gyakorolt katonai nyomás nélkül nem lehetséges a Gázát uraló iszlamista terrorszervezet által elrabolt izraeli túszok kiszabadítása – ezzel indokolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Rafah elleni műveletek megkezdését.
Románia nyitott arra, hogy megvitassa egy Patriot légvédelmi rendszer Ukrajnába küldésének lehetőségét – közölte Klaus Iohannis elnök kedden az Egyesült Államokban.
Nagyszabású támadássorozatot indított az orosz hadsereg szerdára virradóra, egy nappal a moszkvai győzelem napi ünnepség előtt ukrán városok ellen.
Klaus Iohannis román idő szerint kedden este közölte, hogy a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség elmélyítéséről tárgyalt a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnökkel.
Több mint ezeregyszáz szlovákiai intézmény kapott kedden e-mailben pokolgépes fenyegetést, főleg iskolák – közölte a rendőrség. A fenyegetések közül eddig egy sem bizonyult valódinak.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a kémelhárítás merényletkísérleteket hiúsított meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más magas rangú ukrán vezetők ellen, a merényleteket az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tervelte ki.
szóljon hozzá!