Semjén szerint a magyar gazdaság jelenlétét egyre inkább elfogadják az utódállamok
Fotó: MTI
A külhoni magyarságot segítő gazdaságfejlesztési programok folytatását ígérte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszterjelölt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn Budapesten.
2018. május 14., 17:292018. május 14., 17:29
2018. május 14., 18:042018. május 14., 18:04
Kinevezés előtti meghallgatásán a politikus úgy értékelt: a magyar gazdaság jelenlétét egyre inkább elfogadják az utódállamok. „A gazdaságfejlesztési programok mellett erős anyaország, az identitást erősítő támogatás, illetve a külhoni magyar pártokkal való kapcsolattartás, valamint a honosítás szükséges ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon” – hangoztatta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: az egyetemes magyarság akkor tartható meg, ha minden nemzetrésze megmarad. Hozzátette, ezért gondolkodnak össznemzeti paradigmában, s abban, hogy minden támogatás, ami kiterjeszthető Magyarország területén kívülre, azt terjesszék ki. Kitért a Máért újraindítására, a szervezet döntése a nemzeti jelentőségű intézmények meghatározása. Megemlítette a diaszpóra tanács létrehozását is. Szólt a tematikus évekről, amelyeket az óvodákkal nyitottak, ezen intézménytípus fejlesztésére közel 40 milliárdos forrás jut. 102 új óvoda, bölcsőde létesült, és 412-t újítottak fel Kárpát-medence szerte – mutatott rá. Szólt a Kőrösi Csoma Sándor programról, az emlékévekről, amelyek szintén rendkívül sikeresek.
„A magyar etnikai alapú pártok támogatásában nem kell szemérmesnek lenni” – hangsúlyozta Semjén Zsolt, hozzátéve: nem kell ideológiai ortodoxiára törekedni, egyetlen fontos dolog van, a magyar érdekek képviselete. Ezen pártok nélkül pedig szerinte nem lehet reális a külhoni magyarság érdekképviselete. A honosításról szólva kiemelte: aki fel akarta venni, felvehette a magyar állampolgárságot, a diaszpórában vannak még nagyobb tartalékok. Megerősítette: aki magyar állampolgár, annak a gyermekei is azok lesznek.
A Kárpát-medencében 885 ezer kedvezményes honosítás történt és 135 ezer állampolgársági megállapítás. Összesen 1 millió 20 ezer feletti azok száma, akik állampolgárságot szerzett. 35 ezer elutasítás volt, például a nyelvtudás hiánya vagy nemzetbiztonsági okok miatt – jelezte, hozzátéve: ő enyhítene a nyelvtudás követelményén, nem mindegy ugyanis, hogy milyen környezetben írják elő. „Ha valaki Csíkszeredában nem tud magyarul, menjen a fenébe, de aki Rahóban, a hegyek tetején, a szórványban él, annak a kis magyar nyelvtudását is meg kell becsülni” – fogalmazott Semjén. A szavazati joggal összefüggésben elmondta: 225 ezer érvényes szavazat érkezett a külhoni magyarságtól, ami duplája a 2014-esnek. Ugyanakkor megjegyezte: hozzá kell nyúlni a választójogi törvényhez, egyszerűsíteni kell a szabályokat. Szerinte nem érdemes fenntartani az anyja neve adatot például, mert Magyarországon kívül ezt identifikációs adatként nem használják.
Ungár Péter (LMP), aki tanácskozási joggal volt jelen a bizottságban, azt kérdezte: a Nemzetstratégiai Kutatóintézetre (NSKI) fordított adóforintokat megfelelően költötték-e el, volt-e ellenőrzés, hogy értékeli az intézet munkáját. Kíváncsi volt a marosvásárhelyi magyar gimnázium körüli jelenlegi helyzetre is. Szávay István (Jobbik) szerint fontos lépések történtek a nemzet közjogi egyesítésében, a külhoni közösségek támogatásban. Azt a fajta bántó érzéketlenséget, ami a szocialistákat jellemezte, sikerült meghaladni. „Legyenek ugyanakkor világosabban a magyar nyelvhasználathoz kötöttek a gazdasági támogatások” – vetette fel. Szóvá tette, hogy a határozott nemzeti érdekérvényesítés helyett újabb és újabb feladatokat vállaltak át az utódállamoktól. Az autonómiáról kiemelte: ezt Brüsszelben nem képviselte a kormány megfelelően. Erről szerinte nem csak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) utáni sajtótájékoztatókon kell beszélni. Hozzátette: a Máért-et nem tartja az összmagyarság fórumának, onnan önkényesen, szelektív módon rekesztettek ki szervezeteket.
Semjén Zsolt úgy reagált: az NSKI eddig nem tartozott a felügyelete alá, nem tud arról, hogy ott zajlott-e ellenőrzés. A marosvásárhelyi gimnázium ügyét súlyosnak nevezte, szerinte vérlázító az, hogy egy törvényi kötelezettség mellett abszurd vádakkal lehetetlenítik el az iskolát. Nem pusztán nemzetiségi ügyről, hanem egy súlyos vallási sérelemről is szó van. „Az RMDSZ-nek minden támogatást megadunk. Ami rajtunk áll, megtesszük” – fogalmazott. A külhoni vállalkozásoknál, beruházásoknál az alkalmazottak, feliratok esetében a magyar nyelvhasználat megkövetelésével egyetértett Szávay Istvánnal, mint mondta, igyekeznek üdvös pressziót folytatni.
Szólt arról, Erdélyben orvosképzésnek lennie kell, és ezért harcolni is fognak. Ugyanakkor a MOGYE nélkül az intézmény ügyében nem kívánnak lépni. Kitért még arra is: négy politikai kabinet működik a jövőben, a nemzetpolitikai kabinetben minden minisztérium, államigazgatási egység által kifizetett forrásra rálátnak majd. Rögzítette: a direkt párhuzamosságokat nem engedik meg.
A testület hat kormánypárti igen szavazattal, egy ellenzéki nem ellenében támogatta Semjén Zsolt kinevezését, aki miniszterelnök-helyettesként a nemzetpolitikáért, az egyházügyekért és a nemzetiségekért lesz felelős.
Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.
Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.
Az Egyesült Államok nem állítja le teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de gondoskodnia kell arról, hogy neki is maradjon elegendő fegyvere – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.
Autóból az utcán tartózkodókra nyitott tüzet egy fegyveres Chicagóban, négyen meghaltak, és 14-en megsebesültek – közölték az amerikai nagyváros hatóságai csütörtökön.
Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapán vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében – közölte az RTBF
A Hamász nyitott a gázai tűzszünetre, de egyelőre nemet mondott az Egyesült Államok által támogatott fegyvernyugvási tervre, mivel a születendő megállapodásnak a háború teljes lezárását kell eredményeznie – közölte az iszlamista fegyveres szervezet.
Ukrajnának sürgősen „minden lehetséges támogatásra” szüksége van Oroszország elleni védekező háborújában – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán a Fox News amerikai televíziónak adott nyilatkozatában, egyúttal rugalmasságot kért az Egyesült Államoktól, miután a Pentagon bejelentette, hogy szünetelteti bizonyos feg
A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Izrael elfogadta a hatvan napos gázai tűzszünet véglegesítéséhez szükséges feltételeket – közölte Donald Trump amerikai elnök kedden.
szóljon hozzá!