Ferenc pápa és Bruck Edith beszélgetés közben
Fotó: Vaticannews.va
Ferenc pápa személyesen látogatta meg római otthonában Bruck Edith magyar származású írónőt, holokauszt-túlélőt – tájékoztatott közleményében szombaton a szentszéki szóvivői hivatal.
2021. február 20., 21:082021. február 20., 21:08
2021. február 20., 21:092021. február 20., 21:09
Az egyórás találkozójukon a 89 éves írónő a koncentrációs táborokban eltöltött időről beszélt a nála öt évvel fiatalabb katolikus egyházfőnek. A jelenkor félelmeiről és reményeiről is szó esett, illetve arról is, hogy milyen fontos az emlékezés a múltra, és ebben milyen szerepe van az idősebb korosztálynak. Ferenc pápát elkísérte a találkozóra Andrea Monda, a L'Osservatore Romano szentszéki napilap főszerkesztője.
Az egyházfő ezután személyesen is meg akarta ismerni az írónőt. „Ferenc pápa bocsánatot kért az Úrtól az emberiség nevében” – idézte az újságíró az egyházfő szavait. A pápa köszönetet mondott Bruck Edithnek, amiért tanúvallomásával nem hagyja, hogy feledésbe merüljenek a nácizmus mártírjává vált zsidó nép szenvedései.
A Tiszakarádon 1932-ben született Bruck Edith családját deportálták. Több koncentrációs táborban tartották fogva, megjárta a többi között Auschwitzot, Dachaut és Bergen-Belsent. Szülei nem élték túl Dachaut, és a fivére is ott halt meg. Bruck Edith és lánytestvére túlélte a holokausztot. 1945 után Magyarországon, Csehszlovákiában és Izraelben élt.
1954-ben Olaszországba költözött. Az olasz irodalmi élet legismertebb alakjaival került kapcsolatba, barátságot kötött a szintén holokauszt-túlélő író Primo Levivel. Újságíróként, rendezőként is dolgozott. Magyar szerzők, köztük József Attila, Radnóti Miklós és Illyés Gyula műveit fordította olaszra.
Amikor Ferenc pápa a koronavírus-járvány miatt szájmaszkot viselve elhagyta Bruck Edith otthonát, felfigyeltek rá a római utcákon szombat délután sétáló emberek. A pápa köszönt, de gyorsan elhajtott, elkerülendő, hogy miatta nagyobb tömeg verődjön össze.
Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.
Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.
Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.
Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután – jelentette a miniszterelnöki hivatal. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra.
Hatalmas nemzetközi reakciót váltott ki a szombat éjszakai, iráni légitámadás Izrael ellen. A megszólaló politikusok kivétel nélkül a konfliktus eszkalációjától tartanak, és megfontolt lépésekre kérik a konfliktusban álló feleket.
Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkiv megyei kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.
Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt vezetője szerint a Nyugat a legrosszabb forgatókönyvekre készül, miután a diplomáciai lehetőségek kimerültek.
Izrael vasárnap reggel megnyitotta légterét az éjszakai, sikeresen kivédett légitámadás után – jelentette a reptéri hatóság. A magyar és a román hivatalosságok is szolidaritásukat fejezték ki Izrael mellett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!