Az egyház azt szeretné, ha továbbra is ingyenes lenne a belépés a várhatóan december 7-én újranyíló Notre-Dame-székesegyházba
Fotó: Balogh Levente
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól, újjáélesztve ezzel a vallási örökség finanszírozásáról szóló vitát. A katolikus egyház nem támogatja a kormány elképzelését.
2024. október 25., 12:592024. október 25., 12:59
„Látogatónként mindössze öt euróval évente 75 millió eurót tudnánk összegyűjteni. A párizsi Notre-Dame megmentené Párizs és Franciaország összes templomát. Csodálatos jelkép lenne” – mondta Rachida Dati kulturális miniszter a Le Figaro című napilapnak adott interjúban.
Bruno Retailleau belügyminiszter, aki Franciaországban a vallási ügyekért is felelős, azonnal támogatásáról biztosította kollégáját, példaként említve a Barcelonában még épülő Sagrada Família székesegyházat, ahol belépődíjat kell fizetni.
Az egyházkerület azonban csütörtökön a templomok és katedrálisok ingyenességének elvére emlékeztetett, amelyhez a franciaországi katolikus egyház továbbra is ragaszkodik.
miszerint „minden férfit és nőt feltétel nélkül és ezért szükségszerűen ingyenesen fogad” – írta közleményében az egyházmegye.
A párizsi Notre-Dame Európa egyik leglátogatottabb épülete, 2017-ben 12 millió látogatója volt, a december 7-re tervezett újranyitás után pedig évi „14–15 millióra” számít az egyházmegye.
Alig három hónappal a székesegyház újbóli megnyitása előtt visszatért csütörtökön a Notre-Dame-ba az északi harangtoronynak a 2019-es tűzvészben megrongálódott nyolc harangja.
„Európában mindenhol díjköteles a belépés a legjelentősebb vallási épületekbe” – hangsúlyozta a francia kulturális miniszter, aki egyben a francia főváros 7. kerületének polgármestere is. Véleménye szerint „az EU-n kívülről érkező látogatóknak többet kellene fizetniük a múzeumokba szóló belépőjegyükért is, hogy finanszírozni lehessen a nemzeti kulturális örökség védelmét”.
Franciaországban az egyház és az államot szétválasztását szabályozó 1905-ös törvény tiltja az egyházi épületekbe való belépésre vonatkozó „adót” vagy „díjat”, ellentétben Olaszországgal. A francia állam 1905-ben a vallási célokra szolgáló épületeket állami tulajdonná nyilvánította, és vállalta fenntartásukat. Az eredetileg egyházellenes intézkedések, mint például a templom- és plébániaépületek államosítása mára a támogatás közvetett formájává alakultak át, ugyanis az épületek fenntartási költségeit alapvetően közpénzekből biztosítják.
Az országban bejegyzett mintegy 50 ezer vallási épület közül körülbelül ötezer szorul sürgős felújításra, ezért Emmanuel Macron államfő 2023 szeptemberében egy országos adománygyűjtő kampányt indított egy pénzügyi alap létrehozására. A cél az, hogy négy év alatt legalább 200 millió eurót gyűljön össze, amelyet a kistelepülések vallási épületeinek felújítására fordítanának.
Párizs és Versailles a mai napig a leglátogatottabb idegenforgalmi célpontok közé tartozik, naponta turisták tízezrei fordulnak meg a két városban. Az elmúlt napokban nekünk is alkalmunk nyílt odautazni – és megértettük, miért nyűgöznek le mindenkit.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.
A CNN szerdai műsorában „fasisztának” és „instabilnak” nevezte Donald Trumpot, republikánus ellenfelét Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt.
Irak északi részében és Szíriában található „terrorista célpontok” ellen intézett támadást a török hadsereg az Ankarában elkövetett merénylet után, és 32 célpontot megsemmisített – közölte a török védelmi tárca szerda éjjel.
A Hezbollah megerősítette Hásem Szafieddin halálát, aki egyike volt azoknak, akik a csoport élére kerülhettek volna Hasszán Naszrallah vezető meggyilkolása után.
Megerősítette szerdán a washingtoni Fehér Ház egy tisztségviselője, hogy értesüléseik szerint október elején észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
szóljon hozzá!