Fotó: Facebook/Rebâtir Notre-Dame de Paris
Alig három hónappal a székesegyház újbóli megnyitása előtt visszatért csütörtökön a Notre-Dame-ba az északi harangtoronynak a 2019-es tűzvészben megrongálódott nyolc harangja: a legnagyobb, több mint négytonnás Gabrieltől a legkisebb, kevesebb mint egytonnás Jean-Marie-ig.
2024. szeptember 13., 08:512024. szeptember 13., 08:51
2024. szeptember 13., 09:062024. szeptember 13., 09:06
Öt évig tartó monumentális építkezés után, amelyben 250 vállalat és kézművesek százai vettek részt, a székesegyház december 7-én nyílik meg újra. Jelenleg is folynak a munkálatok az épület restaurálásának befejezése érdekében, hogy a nagyközönség ismét visszatérhessen
A 2019. április 15-i hatalmas tűzvész által megrongált északi torony restaurálása érdekében az egyházmegye és az egyház életében jelentős szerepet játszó személyekről elnevezett nyolc harangot 2023 júliusában elszállították a toronyból. A visszahelyezés előtt a harangokat megtisztították az ólomportól, megvizsgálták és restaurálták egy öntödében – olvasható a hirado.hu portálon.
A harangok súlya a legnagyobb, Gábriel arkangyalról elnevezett harang 4,162 tonnájától a legkisebb, a Jean-Marie Lustiger-ről – aki 1981 és 2005 között volt Párizs érseke – elnevezett Jean-Marie 782 kilója között mozog.
Fotó: Facebook/Rebâtir Notre-Dame de Paris
A székesegyház fennállásának 850. évfordulója tiszteletére 2013-ban öntött harangok részei a székesegyház húsz harangjának, amelyek közül két nagyharang – Marie és Emmanuel – a déli toronyban található. Az elkövetkező két-három hétben emelik be a helyükre.
ezért – mint a napokban közölték – online regisztrációt vezetnek be, hogy jobban tudják kezelni a várt napi 40 ezer látogatót. A belépés a templomba ingyenes marad, de néhány nappal a tervezett látogatás előtt időpontot kell foglalni.
Elkészült a párizsi Notre-Dame-székesegyház hajójának födémszerkezete, amely a huszártoronnyal együtt lett a 2019. évi tűzvész martaléka – jelentette be a helyreállítással megbízott vállalat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!