Fotó: MTI
Egyhangú szavazással fogadta el a magyar Országgyűlés kedden azt az ötpárti határozati javaslatot, amely „a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről” szól. A kétkamarás román parlament plénuma várhatóan szerdán fogad el hasonló nyilatkozatot.
2017. szeptember 19., 13:252017. szeptember 19., 13:25
2017. szeptember 19., 13:442017. szeptember 19., 13:44
A képviselők ebben felhívják Ukrajna felelős vezetőit arra, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság közös európai értékeit, amelyeket valamennyi nyilatkozatukban mindeddig maguk is hangoztattak, és tartózkodjanak a jogszabály hatályba léptetésétől.
„A jogszabály ahelyett, hogy az európai normáknak megfelelően, a közösségi önkormányzatisággal összhangban bővítené és védené az anyanyelven való tanulás jogát, a korábbi szinthez képest drasztikusan szűkíti azt” – olvasható a határozatban, amely rögzíti, hogy a törvény ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken folyó anyanyelvi oktatást és bezárásra ítél valamennyi, az ukrántól eltérő nyelven működő alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményt.
A dokumentum szerint a jogszabály ellentétes a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelmére vonatkozóan Ukrajna által önként vállalt, különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Koppenhágai Dokumentumában és Párizsi Chartájában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Európai Biztonsági Chartájában és Asztanai Nyilatkozatában, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményében, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatában, a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jó szomszédság és az együttműködés alapjairól szóló szerződésben, valamint az Európai Unió és tagállamai, valamint Ukrajna között létrejött Társulási Megállapodásban foglalt kötelezettségekkel.
A határozat szerint az érintett jogszabály emellett sérti Ukrajna alkotmányát, amely szerint új törvények elfogadása vagy hatályban lévő törvények módosítása nem szűkítheti a már meglévő jogokat; sérti továbbá azt a passzust is, amely tiltja az etnikai és nyelvi alapon történő megkülönböztetést. Az Országgyűlés most elfogadott határozatával felhívta az Orbán-kormányt arra, hogy minden szükséges lépést tegyen meg a jogszabály hatályba lépésének megakadályozása érdekében, és erről adjon rendszeres tájékoztatást az Országgyűlés illetékes bizottságainak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy egy új, nukleáris robbanótöltet hordozására is képes ballisztikus rakétával fog ismét csapást mérni Ukrajnára, miután Moszkva széles körű támadást intézett a kritikus energetikai infrastruktúra ellen.
Számos palesztinpárti tüntetőt vettek őrizetbe New York belvárosában a hálaadás napján tartott hagyományos ünnepi felvonulás helyszínén csütörtökön.
Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, ha Ukrajnának nukleáris fegyvere lesz – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin csütörtökön Kazahsztán fővárosában. Az Európai Parlament további katonai támogatást ígért Ukrajnának.
Vészhelyzeti áramszüneteket rendeltek el csütörtökön az Ukrajnát ért újabb masszív orosz rakéta- és dróntámadás miatt több régióban – közölte Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter.
Az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti, több mint egy éve tartó harcok befejezéséről szóló megállapodást követően a figyelem ismét a Gázai övezetre összpontosul, de a háború gyors befejezéséhez fűzött remények valószínűleg szertefoszlanak.
Az Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás azt üzente a Nyugatnak, hogy álljon le Ukrajna katonai támogatásával, mert közeledik az idő, amikor az Egyesült Államokat és a NATO-t az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseként kell majd elismerni.
Donald Trump január 20-án hivatalba lépő elnöki adminisztrációjának több kijelölt tagja halálos fenyegetést kapott – jelentette be a leendő elnök szóvivője szerdán, a hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket.
Megállapodás született szerdán Brüsszelben, a tagállamok Európai Unió mellé rendelt nagyköveteiből álló Állandó Képviselők Bizottságában (COREPER) is arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú Schengen-tagállammá válik.
Románia amerikai nagykövetsége szerdán bejelentette, hogy az ország teljesítette a vízummentességi programban való részvétel fő feltételét, azaz a vízumkérelmek visszautasítási arányának 3 százalék alá szorítását.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által javasolt új összetételű Európai Bizottságot, amelynek megbízatása december elsején kezdődhet – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!