Fotó: Pixabay.com
Az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében egy negyedévvel, 2023 áprilisáig meghosszabbíthatják a két utolsó németországi atomerőmű üzemidejét.
2022. szeptember 28., 11:432022. szeptember 28., 11:43
2022. szeptember 29., 09:282022. szeptember 29., 09:28
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter kedd este Berlinben tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy valószínűleg változtatni kell azon a szeptember elején kidolgozott terven, miszerint a még három működő atomerőmű közül egyet végleg leállítanak az év végén, kettőt pedig úgynevezett készenléti üzemmódba helyeznek 2023 első negyedévére.
– fejtette ki a miniszter.
Elmondta: ammennyiben nem következik be jelentős javulás a szomszédos országban, a németországi ellátásbiztonság fenntartása érdekében készenléti üzemmód helyett tovább termel majd a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőmű az év első hónapjaiban, amikor a legnagyobb az energiafogyasztás.
A „mai állás szerint” így kell megszervezni az ellátást, végső döntést azonban majd csak később hoznak. A Neckarwestheim 2 erőmű esetében elég lesz 2023 elején határozni arról, hogy folytassák-e a termelést, az Isar 2 esetében viszont technikai okok miatt legkésőbb decemberben dönteni kell – ismertette Robert Habeck.
Németországban a Japánban, Fukusimánál működő atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az Angela Merkel vezette akkori kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt, 2022 végéig leállítják mind a 17 atomerőművet.
Az új – a friss franciaországi adatok alapján valószínűleg ismét módosításra szoruló – menetrend szeptember eleji ismertetésekor Robert Habeck kiemelte, hogy átmeneti intézkedésről van szó, és Németország 2023 áprilisában végleg szakít a nukleáris energiára építő áramtermeléssel. Ezért új fűtőelemeket már nem rendelnek és az átmeneti idő után a két utolsó erőművet is leállítják – mondta a Zöldek politikusa.
Aláhúzta, hogy Németország kitart az úgynevezett energiapolitikai fordulat mellett, vagyis felhagy az atomenergia használatával, mert a technológia vállalhatatlanul kockázatos, a radioaktív hulladék kezelése pedig több nemzedéket sújtó teher. Hozzátette: a franciaországi atomerőművek üzemeltetése körüli nehézségek is azt jelzik, hogy Németország „okosan döntött”.
A villamos energia drágulása miatt elhalaszthatják az utolsó három németországi atomerőmű év végére tervezett leállítását – jelentette kedden a Der Spiegel című német hírmagazin.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!