Elfogadta az orosz parlament a „rémhírterjesztést” és a szankciófelhívást büntető törvényt

Elfogadta az orosz parlament a „rémhírterjesztést” és a szankciófelhívást büntető törvényt

Képünk illusztráció

Egyhangúlag elfogadta az orosz parlament mindkét háza pénteken azt a törvényt, amely büntetőjogi felelősségre vonást ír elő az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése és az Oroszország elleni szankciók sürgetése esetén.

MTI

2022. március 04., 17:172022. március 04., 17:17

Az orosz fegyveres erőkre vonatkozó hamis hírek terjesztéséért 1,5 millió rubelig (mintegy 12 300 euró) terjedő pénzbírság vagy három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Ha ez szolgálati pozícióval történő visszaéléssel vagy anyagi haszonszerzés szándékával párosul, a büntetési tétel 5 millió rubelig (41 ezer euró) terjedő bírságra és 10 évig terjedő börtönre nőhet,

ha pedig a rémhír komoly következményekkel jár, a szabadságvesztés 15 évig terjedhet.

Az orosz fegyveres erők lejáratásának kategóriájában a hadsereg alkalmazásának akadályozására irányuló nyilvános felhívásokért magánszemélyek – adminisztratív eljárás keretében – 30-50 (246-411 euró), a tisztviselők 100-200 ezer (822-1644 euró), a jogi személyek pedig 300-500 ezer rubellel (2400-4100 euró) bírságolhatók. Ha ugyanez törvényellenes cselekedetekre történő felszólítással jár, valamint mások életét és egészségét veszélyezteti, a tétel megduplázható. Ha a jogsértés egy éven belül megismétlődik, az elkövető ellen büntetőeljárás indulhat.

Azokkal szemben, akik Oroszország ellen bevezetendő külföldi szankciókat sürgetnek, ezentúl büntetőeljárás indulhat. Az ilyen cselekmény 500 ezer rubelig (4100 euróig) vagy az elítélt hároméves jövedelméig terjedő pénzbírsággal vagy szabadságkorlátozással,

három évig terjedő kényszermunkával, hat hónapig terjedő letartóztatással vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Viktor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek reggeli hadijelentésében azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 1812 földi objektuma semmisült meg. Az ukrán haderő emellett a földön 49, a levegőben 13 repülőgépet, valamint 635 tankot és páncélost, továbbá 54, pilóta nélküli repülőgépet veszített.

Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök a VK közösségi oldalon pénteken azt írta, hogy „a nacionalista zászlóaljak irányítása alatt álló” ukrán hadsereg február 25-én készült támadást indítani „a Donyec-medence orosz ajkú lakosságának megsemmisítésére”.

Azarov szerint ez előtt egy nappal születtek meg Moszkvában „a sorsdöntő határozatok” a háború megindításáról.

Az Oroszországban élő volt ukrán kormányfő egy másik, a RIA Novosztyi hírügynökség által ismertetett, a Facebookon közölt bejegyzésben azt állította, hogy Moszkva azért döntött az ukrajnai „rendcsinálás” mellett, hogy megakadályozza a harmadik világháborút és az Oroszország elleni nukleáris támadást. Azarov tudni véli: a NATO azt tervezte, hogy Kijevvel egyeztetve 2022 nyarán csapatokat vezényel Ukrajnába.

„2021 decembere óta Oroszország olyan adatokat kapott, amelyek szerint a NATO négy katonai dandárt (két szárazföldi, egy tengeri és egy légi dandárt) kívánt Ukrajna területére telepíteni. Ráadásul a légi dandár nukleáris robbanófejek hordozására képes. A NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2022 nyarán tartandó ülésén akart megállapodni a csapatok beküldéséről. A későbbiekben, valószínűleg az év vége felé konfliktust provokáltak volna ki, átfogó katonai műveleteket indítottak volna Oroszország ellen, nukleáris fegyverek alkalmazásával” – írta Azarov.

Azt is állította, hogy a NATO egy romániai, Stryker páncélozott járművekkel felszerelt dandárja blokád alá vette volna a moldovai szakadár Dnyeszter mentét,

hogy az ott állomásozó orosz békefenntartók ne tudjanak dél, vagyis Odessza felé vonulni.

korábban írtuk

„Elhallgattatta” a nyugati sajtóorgánumokat az orosz médiahatóság
„Elhallgattatta” a nyugati sajtóorgánumokat az orosz médiahatóság

Letiltotta a nyugati sajtóorgánumokat az orosz médiafelügyelő hatóság, többek között olyan neves médiavállalatok némultak el, mint az angol BBC vagy a német Deutsche Welle, számolt be a The Guardian.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 05., péntek

Tizenkettőre nőtt a tajvani földrengés áldozatainak a száma, még tart a mentési munka

A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.

Tizenkettőre nőtt a tajvani földrengés áldozatainak a száma, még tart a mentési munka
2024. április 05., péntek

Nem tart a NATO újabb ukrajnai orosz offenzívától a közeljövőben

A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.

Nem tart a NATO újabb ukrajnai orosz offenzívától a közeljövőben
2024. április 05., péntek

Újabb gyanúsítottakat vettek őrizetbe a krasznogorszki merénylet ügyében

Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.

Újabb gyanúsítottakat vettek őrizetbe a krasznogorszki merénylet ügyében
2024. április 05., péntek

Washingtoni figyelmeztetés: megvonhatják a támogatást Izraeltől

Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.

Washingtoni figyelmeztetés: megvonhatják a támogatást Izraeltől
2024. április 05., péntek

Az életével fizetett: halálos ítéletet hajtottak végre az Egyesült Államokban

Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.

Az életével fizetett: halálos ítéletet hajtottak végre az Egyesült Államokban
2024. április 05., péntek

Moszkvai fenyegetés: a NATO-orosz kapcsolatok a közvetlen konfrontáció szintjén vannak

Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.

Moszkvai fenyegetés: a NATO-orosz kapcsolatok a közvetlen konfrontáció szintjén vannak
2024. április 04., csütörtök

Téli vihar tombolt az Egyesült Államok északkeleti részén, halálos áldozatokat is követelt

Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.

Téli vihar tombolt az Egyesült Államok északkeleti részén, halálos áldozatokat is követelt
2024. április 04., csütörtök

A NATO-főtitkár szerint a szövetség nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére

A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.

A NATO-főtitkár szerint a szövetség nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére
2024. április 04., csütörtök

Stoltenberg: a NATO ma nagyobb, erősebb és egységesebb, mint valaha

A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.

Stoltenberg: a NATO ma nagyobb, erősebb és egységesebb, mint valaha
2024. április 04., csütörtök

Amerikai kitüntetést kap Iohannis a transzatlanti kapcsolatok szorosabbra fűzéséért

Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.

Amerikai kitüntetést kap Iohannis a transzatlanti kapcsolatok szorosabbra fűzéséért