Angela Merkel német kancellár 20 ezerről 40 ezerre emelné azon menedékre jogosult embereknek a számát, akiknek a válságtérségekből az Európai Unió (EU) területére történő áttelepítéséről egy ENSZ- program keretében néhány éve döntöttek a tagállamok.
2017. augusztus 11., 21:482017. augusztus 11., 21:48
A kancellár - miután megbeszélést folytatott Filippo Grandival, az ENSZ menekültügyi főbiztosával és William Lacy Swinggel, a Nemzetközi Migrációs Szervezetet (IOM) főigazgatójával -
Németország természetesen kész kivenni a részét a befogadásból - tette hozzá Merkel.
Az ENSZ néhány évvel ezelőtt terjesztett elő egy betelepítési programot, és ennek keretében az uniós tagállamok 20 ezer szíriai menekült befogadását vállalták. A kancellár bejelentette azt is, hogy Németország jövőre akár 50 millió euróval is támogathatja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) és a IOM-et.
hozzátéve, hogy elsősorban a Líbiából érkező illegális bevándorlók jelentenek nagy kihívást.
A kancellár szólt arról is, hogy nem szeretné, ha a szeptemberi szövetségi parlamenti választás kampányára rányomná a bélyegét a menekülttéma.
Líbiában például már most jobb valamivel a helyzet, mint egy évvel ezelőtt, igaz még mindig nagyon sok a feladat - mondta Merkel.
Grandi megköszönte Németországnak, hogy az elmúlt években átvette a vezető szerepet a menekültpolitikában és segít megoldani a humanitárius válságot.
Swing dicséretre méltónak nevezte a német menekültpolitikát, mert az bátran úgy döntött, hogy segíti az elmúlt években Európába érkezett menekülteknek és migránsoknak. Külön méltatta Merkel 2015. szeptemberi döntését a Magyarországról érkező menekültek beengedéséről.
Németországé a legnagylelkűbb és az egyik legfelelősségteljesebb hozzáállás a menekültpolitikában - mondta az IOM főigazgatója.
Az UNHCR adatai szerint tavaly világszerte 65,5 millió ember menekült valamilyen háború, erőszak vagy üldöztetés elől, ez 300 ezerrel több mint 2015-ben.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
szóljon hozzá!