Fej fej mellett az MSZP és a Fidesz, a parlamentbe jutott az SZDSZ és az MDF is
Csak a választások két hét múlva tartandó második fordulójában dől el, hogy ki alakíthat kormányt Magyarországon. A pártlistákra leadott szavazatok alapján az első forduló bő egyszázalékos szocialista előnnyel zárult. Az egyéni választókerületek közül is a baloldalnak sikerült többet megszereznie már az első fordulóban. Az már a tegnap eldőlt, hogy továbbra is négy párt képviselői lehetnek ott az Országgyűlésben.
A Szabaddemokraták Szövetsége jelenléte megfelelt a közvélemény-kutatók előrejelzésének, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) bejutása azonban általános meglepetést okozott. Az MDF a szavazatszámlálás finisében lépte át az ötszázalékos választási küszöböt.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) több mint egyszázalékos előnyével zárult a magyarországi parlamenti választások első fordulója. A szavazatok 94,6 százalékos feldolgozottságánál az MSZP 43,32 százalékos eredményt ért el, míg a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (Fidesz–KDNP) választási listáira a szavazók 42,17 százaléka szavazott. Az egyéni választókerületekben a szocialistáknak és a liberálisoknak közösen 36 jelöltjük már az első fordulóban mandátumot szerzett, míg a Fidesz szimpatizánsai 29 körzetben örvendhettek sikernek. A kis pártok közül a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 6,25 százalékot szerzett, és némi meglepetésre a Magyar Demokrata Fórum is átlépte a parlamenti bejutás ötszázalékos küszöbét. A szavazatok összesítése során az MDF szimpatizánsai élhették át a legnagyobb izgalmakat. A Dávid Ibolya vezette párt ugyanis szinte mindvégig a vonal alatt szerepelt, csak a szavazatok utolsó tíz százalékának összesítése lendítette át a bejutási küszöbön.
Az eredmények egyébként meglehetősen magas, de a négy évvel ezelőttinél alacsonyabb részvételi arány alapján születtek. Az urnazárás előtt másfél órával mért részvételi adatok még a Fidesznek kedveztek. Úgy tűnt ugyanis, hogy azokban a nyugat-magyarországi régiókban magasabb a részvétel, ahol a korábbi választásokon a jobboldal tarolt. A hagyományosan baloldali fölényű Budapest ugyan lóhossznyival vezette az országos részvételi listát, a fővároson belül azonban a jobboldal által uralt budai kerületekben volt erőteljesebb a választási kedv.
Az urnazárás utáni percekben a közvélemény-kutató intézetek egymásnak ellentmondó eredményeket tettek közzé. A Gallup, a Tárki és a Századvég szerint a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (Fidesz–KDNP) közös listája, a Medián, a Szonda Ipsos és a Capital Research szerint az Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerepelt a legjobban. A százalékos különbségekből is nehezen lehetett következtetéseket levonni. A Gallup és a Tárki kétszázalékos a Századvég pedig hatszázalékos Fidesz–KDNP előnyt mutatott. Hasonló számokat mért az MSZP javára a Medián, a Szonda Ipszosz és a Capital Research.
Valamennyi közvélemény-kutató úgy vélte, az MDF nem éri el az ötszázalékos bejutási küszöböt. Azt azonban csak a Gallup vélte, hogy az SZDSZ nem jut be a parlamentbe. A magyar köztelevízióban megszólaló egyik politikai elemző meg is jegyezte, az adatok megerősítik azt a gyanút, hogy vannak baloldali és jobboldali közvélemény-kutatók.
A választások utáni első reagálásokban a szocialista Szekeres Imre és Lendvai Ildikó a szavazás tiszta voltát hangsúlyozta, a Fidesz nevében megszólaló Selmeczi Gabriella és Szijjártó Péter viszont tömeges és sorozatos törvénysértésekről számolt be. A politikusok egyébként rendkívül óvatosak voltak a nyilatkozataikban. A szocialista oldalon többen is elmondták, nem közvélemény-kutatást, hanem választásokat akarják nyerni. A kijelentéssel nyilván a négy évvel ezelőtti választásra utaltak, amelyben valamennyi közvélemény-kutató a Fidesz győzelmét jelezte, végül mégis a szocialisták alakíthattak kormányt.
Az első részleges eredmények határozott Fidesz-előnyt jeleztek. A televíziókban megszólaló elemzők azonban megmagyarázták: a kisebb településeken értelemszerűen gyorsabban öszszesítik a szavazatokat, ebből fakadóan az első ábrák elsősorban a falusi választók opcióit tükrözik. A 30 százalékos adatfeldolgozottság még jelentős Fidesz-előnyt mutatott. Ez szerint a jobbközép narancssárga szövetség 45,89 százalékot ért el, az MSZP ekkor 42,12 százalékon állt. A kis pártok közül az MDF állt ekkor jobban 4,65 százalékos szavazataránnyal; az SZDSZ támogatottsága még csak 4,28 százalékos volt.
A 41,7 százalékos feldolgozottságnál apadt a Fidesz előnye, de még mindig meghaladta a két százalékot. A szocialisták akkor vették át a vezetést, amikor a budapesti adatok jelentős része is befutott az országos választási központba.
Az egyéni szavazókörzetekben a televíziókban megszólaló elemzők szerint általában az eleve esélyesnek számító jelölt győzött. Ahol a korábbi választásokon is nagy előnnyel győzött az egyik vagy másik erős párt jelöltje, ott most is hasonló tendenciát mutattak a részeredmények. Azokban a szavazókörzetekben azonban, ahol ciklusonként váltogatták egymást a rivális pártok jelöltjei, ott általában az MSZP jelöltjei álltak jobban.
szóljon hozzá!