Történelmi döntést hoztak az EU állam- és kormányfői
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az Európai Unió 27 állam- és kormányfője csütörtökön este megszavazta, hogy az Európai Bizottság elkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal. Orbán Viktor közölte: Magyarország nem szavazta meg a határozatot, távolmaradt a döntéstől.
2023. december 14., 20:012023. december 14., 20:01
2023. december 14., 20:282023. december 14., 20:28
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közösségi oldalán jelentette be, hogy a testület a csúcsértekezleten úgy határozott, megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Az elnök hozzátette, hogy Grúziát tagjelöltté nyilvánítja, továbbá az EU tárgyalásokat kezd Bosznia-Hercegovinával, amint „eléri a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjét”.
Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcson született határozathozatalt követően közölte: Magyarország továbbra is ellenzi Ukrajna EU-tagságát, ezért távol maradt a döntéstől. „Ukrajna uniós tagsága rossz döntés, Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván részt venni” – jelentette ki a kormányfő a közösségi oldalán közzétett videójában. A miniszterelnök a Brüsszelben zajló uniós csúcstalálkozó szünetében rögzített üzenetében kijelentette: Magyarország álláspontja világos: Ukrajna nem felkészült arra, hogy az Európai Unió megkezdje vele a tárgyalásokat az uniós tagságról.
„Teljesen értelmetlen, irracionális és helytelen döntés ilyen körülmények között megkezdeni Ukrajnával a tárgyalásokat, és Magyarország nem is módosítja az álláspontját” – emelte ki a miniszterelnök. Közölte, ellenben 26 másik ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen. „Ezért Magyarország úgy döntött, hogy ha 26-an így döntenek, menjenek a maguk útján” – jelentette ki.
A tárgyalások folytatódnak a költségvetés módosításával – tette hozzá Orbán Viktor.
Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekét – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Országgyűlésben.
A kormányfő ezt megelőzően Brüsszelben úgy nyilatkozott: Magyarország nem enged semmiféle nyomásnak, a bővítéssel kapcsolatban nagyon határozott álláspontja van, azt fogja képviselni, „akármi is az ajánlat”. A miniszterelnök a kétnapos EU-csúcsra érkezve közölte: a magyar álláspont nagyon világos. „Ha bővítésről beszélünk, akkor a magyar álláspont azt mondja, hogy ez egy érdemalapú, szofisztikált, jogi eljárás” – fejtette ki. Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszerelnök azt mondta, a bővítésnek vannak feltételei, ezek nem teljesültek.
Orbán Viktor közölte: az Európai Tanács nincs abban a helyzetben, hogy döntsön. Szavai szerint erre később kell visszatérni, amikor – mint kiemelte – a feltételek már teljesültek. „Ebből nem fogunk elmozdulni, akármi is az ajánlat” – tette hozzá Orbán Viktor. Kérdésre válaszolva kifejtette: a bővítés nem elméleti kérdés, a bővítés jogilag meghatározott folyamat, melynek feltételei vannak. „Az EU hét ilyen feltételt kér számon, amelyből Ukrajna ez idáig az Európai Bizottság értékelése szerint négyet teljesített. Mivel a brüsszeli testület álláspotja szerint három feltétel nem teljesült, nincs itt az ideje Ukrajna tagságáról tárgyalni” – jelentette ki a miniszterelnök az EU-csúcs előtt.
Ukrajna minden kötelezettségének eleget tett, meghozta az uniós csatlakozáshoz szükséges legfontosabb törvényeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
szóljon hozzá!