– idézte az MTI a miniszterelnököt. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt. Hozzátette: 1973, az unió első bővítése óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év, a kelet-közép-európai – Magyarországot is érintő – bővítésnél pedig négy év telt el.

Az Európai Uniónak komolyan kell vennie a szabályait – mondta a miniszterelnök. Úgy fogalmazott: ha ezeket a szabályokat az európai intézmények nem veszik komolyan, az Európai Unió „egész egyszerűen megszűnik létezni”.

– mutatott rá. A kormányfő emlékeztetett: az Európai Bizottság hét konkrét feltételt támasztott Ukrajna számára ahhoz, hogy megkapja a tagjelölti státuszt. Ráadásul a korábbi csatlakozó országoktól eltérően Ukrajna úgy kapta meg a státuszt, hogy a feltételeket csak utólag kell teljesítenie.

Orbán Viktor hangsúlyozta: még a „részrehajlóan működő” bizottság is azt állítja, hogy a hét feltételből csak négy teljesült. Tehát a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni Ukrajnának, nemhogy meg kellene kezdeni a tárgyalásokat – jelentette ki a miniszterelnök.

– mondta a kormányfő, kijelentve, jelenleg senki sem tudja, mivel járna az ország csatlakozása, sem azt, Ukrajna mekkora területtel vagy népességgel lépne be a közösségbe. Rámutatott arra is: a részleges piacnyitás azt mutatja, hogy a tagállamoknak a mezőgazdaság és a fuvarozás terén is nemzetállami védekező beavatkozásokat kellett végrehajtaniuk.

Ukrajnának ugyanakkor támogatásként a jelenlegi uniós büdzsé 17 százalékát kellene odaadni – tette hozzá.

– jelentette ki a kormányfő, aki azt kérte a baloldaltól és a nemzeti oldaltól egyaránt, hogy Ukrajna uniós tagságát ne pártkérdésnek, hanem össznemzeti ügynek tekintse.

A miniszterelnök kijelentette: Ukrajna uniós tagsága jelen formájában éles ellentétben áll Magyarország érdekeivel. Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyék Magyarországot – hangsúlyozta Orbán Viktor.