Történelmi döntést hoztak az EU állam- és kormányfői
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az Európai Unió 27 állam- és kormányfője csütörtökön este megszavazta, hogy az Európai Bizottság elkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal. Orbán Viktor közölte: Magyarország nem szavazta meg a határozatot, távolmaradt a döntéstől.
2023. december 14., 20:012023. december 14., 20:01
2023. december 14., 20:282023. december 14., 20:28
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közösségi oldalán jelentette be, hogy a testület a csúcsértekezleten úgy határozott, megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Az elnök hozzátette, hogy Grúziát tagjelöltté nyilvánítja, továbbá az EU tárgyalásokat kezd Bosznia-Hercegovinával, amint „eléri a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjét”.
Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcson született határozathozatalt követően közölte: Magyarország továbbra is ellenzi Ukrajna EU-tagságát, ezért távol maradt a döntéstől. „Ukrajna uniós tagsága rossz döntés, Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván részt venni” – jelentette ki a kormányfő a közösségi oldalán közzétett videójában. A miniszterelnök a Brüsszelben zajló uniós csúcstalálkozó szünetében rögzített üzenetében kijelentette: Magyarország álláspontja világos: Ukrajna nem felkészült arra, hogy az Európai Unió megkezdje vele a tárgyalásokat az uniós tagságról.
„Teljesen értelmetlen, irracionális és helytelen döntés ilyen körülmények között megkezdeni Ukrajnával a tárgyalásokat, és Magyarország nem is módosítja az álláspontját” – emelte ki a miniszterelnök. Közölte, ellenben 26 másik ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen. „Ezért Magyarország úgy döntött, hogy ha 26-an így döntenek, menjenek a maguk útján” – jelentette ki.
A tárgyalások folytatódnak a költségvetés módosításával – tette hozzá Orbán Viktor.
Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekét – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Országgyűlésben.
A kormányfő ezt megelőzően Brüsszelben úgy nyilatkozott: Magyarország nem enged semmiféle nyomásnak, a bővítéssel kapcsolatban nagyon határozott álláspontja van, azt fogja képviselni, „akármi is az ajánlat”. A miniszterelnök a kétnapos EU-csúcsra érkezve közölte: a magyar álláspont nagyon világos. „Ha bővítésről beszélünk, akkor a magyar álláspont azt mondja, hogy ez egy érdemalapú, szofisztikált, jogi eljárás” – fejtette ki. Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszerelnök azt mondta, a bővítésnek vannak feltételei, ezek nem teljesültek.
Orbán Viktor közölte: az Európai Tanács nincs abban a helyzetben, hogy döntsön. Szavai szerint erre később kell visszatérni, amikor – mint kiemelte – a feltételek már teljesültek. „Ebből nem fogunk elmozdulni, akármi is az ajánlat” – tette hozzá Orbán Viktor. Kérdésre válaszolva kifejtette: a bővítés nem elméleti kérdés, a bővítés jogilag meghatározott folyamat, melynek feltételei vannak. „Az EU hét ilyen feltételt kér számon, amelyből Ukrajna ez idáig az Európai Bizottság értékelése szerint négyet teljesített. Mivel a brüsszeli testület álláspotja szerint három feltétel nem teljesült, nincs itt az ideje Ukrajna tagságáról tárgyalni” – jelentette ki a miniszterelnök az EU-csúcs előtt.
Ukrajna minden kötelezettségének eleget tett, meghozta az uniós csatlakozáshoz szükséges legfontosabb törvényeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.
A washingtoni zsidó múzeum előtt meggyilkolták az izraeli nagykövetség két alkalmazottját helyi idő szerint szerda késő este, a feltételezések szerint antiszemita indítékból – közölték az amerikai főváros hatóságai.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Izrael „valószínűleg” megölte Mohammed Szinvárt, a Hamász de facto vezetőjét Gázában.
A csángómagyar közösség helyzetéről szerveztek konferenciát szerdán a magyar Országházban. Felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, akik szerint a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
A Hollandiában betiltott Hardliners motorosbanda tagjai bérelték fel az asseni Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablóit – számolt be szerdán alvilági és rendőrségi információkra hivatkozva az RTL Nieuws.
A magyar kormány jól tette, hogy nem avatkozott bele a romániai elnökválasztási folyamatba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Az Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából Partium-napot rendezett a Partiumi Keresztény Egyetem május 19-én a budapesti akadémiai székházban, hogy bemutassa a régió tudományos és kulturális sokszínűségét.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok az izraeli Vaskupola mintájára rakétavédelmi rendszert épít, amelyet Aranykupolának nevezett el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!