Elismert szuverenitás. Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel
Fotó: Benjamin Netanyahu/Facebook
Kétállami megoldást javasolt a palesztin–izraeli konfliktus rendezésére Donald Trump amerikai elnök kedden, amikor a Fehér Házban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel közösen tartott tájékoztatóján felvázolta béketervét a palesztin–izraeli konfliktus rendezésére.
2020. január 28., 21:462020. január 28., 21:46
2020. január 28., 21:572020. január 28., 21:57
A Trump által javasolt kétállami megoldás értelmében – mint az elnök elmondta – Washington elismerte Izrael szuverenitását a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepek felett, vagyis e telepek amerikai álláspont szerint Izrael szerves részei. Továbbá Washington Jeruzsálemet Izrael Állam egy és oszthatatlan fővárosaként ismerte el. Trump nem pontosította, hogy hol lennének Izrael határai a ciszjordániai területeken, vagyis hogy valamennyi zsidó telep feletti izraeli fennhatóságot elismeri-e.
Donald Trump realistának nevezte a tervet, és úgy vélekedett, ez „hatékony lépés” a béketeremtéshez és alap a közvetlen tárgyalásokhoz. Ezek lefolytatására és egy részletesebb menetrend kidolgozására közös bizottságot hívnak majd életre – mondta, de arra nem tért ki, hogy az érintett felek mindegyike részese lenne-e ennek a bizottságnak. Mint fogalmazott: a tervezet „történelmi lehetőség” a palesztinok számára is az önálló államuk megteremtésére. „Elképzelésem mindkét fél számára előnyös” – szögezte le. Nyilvánvalóvá tette ugyanakkor, hogy a leendő palesztin állam megszületésének feltételei vannak. Mint mondta: a palesztinoknak egyértelműen vissza kell utasítaniuk a terrorizmus eszközét.
Közvetlenül azután, hogy közölte: Jeruzsálem Izrael egy és oszthatatlan fővárosa marad, bejelentette azt is, hogy az amerikai kormányzat nagykövetséget tervez nyitni Kelet-Jeruzsálemban, amelyet a palesztinok leendő fővárosának nevezett. Az elnök ígéretet tett arra, hogy egyetlen palesztint sem fosztanak meg otthonától, nem költöztetnek el. Közölte azt is: amennyiben Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a békét választja, az Egyesült Államok és más országok is minden erejükkel segíteni fognak. Közölte, hogy levelet küldött Abbásznak a béketervről.
Azt állította: a béketerv a palesztin gazdaság gyarapodását és a munkanélküliség csökkentését is lehetővé teszi. Trump szerint tíz év alatt egymillió munkahely jöhetne létre, és a bruttó hazai termék többszörösére növekedne. Az amerikai elnök arra biztatta a muszlim országokat, hogy támogassák a béketervét. „Itt az ideje, hogy a muszlim világ korrigálja az 1948-ban elkövetett hibát” – mondta, utalva arra, hogy az 1948-ban hozott ENSZ-határozat után a muszlim világ elutasította Izrael Állam elismerését. Trump megköszönte Ománnak, Bahreinnak és az Egyesült Arab Emírségeknek a békerve kidolgozása során tanúsított együttműködésüket és közvetítésüket.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő „történelmi napnak” nevezte a béketerv bejelentésének napját. Köszönetet mondott Trumpnak és kormányzata munkatársainak az előterjesztésért. Az izraeli kormányfő közölte, hogy Izrael kész a tárgyalásokra egy leendő palesztin államról. Leszögezte: a palesztinoknak el kell ismerniük Izraelt „zsidó államként”, és hangsúlyozta, hogy a palesztin menekültek nem kapnak jogot arra, hogy visszatérjenek a mai Izrael területére. Netanjahu hangsúlyozta: a béketervvel Washington elismeri, hogy a palesztin területeken épült zsidó telepek Izrael részei, mert az amerikai elnök is elismeri annak fontosságát, hogy Izraelnek képesnek kell lennie önmaga védelmére a Jordán-völgyében és más vidékeken is.
Az izraeli kormányfő stratégiai fontosságúnak minősítette az izraeli szuverenitást Ciszjordániában, amelyet bibliai nevén, Júdea és Szamária néven említett. Bejelentette, hogy valamennyi zsidó településre és a Jordán-völgy egészére kiterjesztik Izrael joghatóságát, vagyis izraeli törvényeket léptetnek életbe. Úgy vélekedett: az új béketerv reális és esélyt nyújt a tartós béke megteremtésére. Netanjahu leszögezte azt is, hogy beleegyezett a palesztinokkal folytatandó tárgyalásokba, mert a Trump-tervet kiegyensúlyozottnak találja.
A tájékoztató után a Fehér Ház közleményben tudatta, hogy a Donald Trump által előterjesztett béketerv „demilitarizált” palesztin állam létrehozását irányozza elő. Az amerikai elnök kedden délután a Twitteren héberül és arabul írt bejegyzést tett közzé, továbbá mellékelt térképeket is. Ezek egyikén a ciszjordániai telepeket Izrael állam részeként tüntette fel.
Szakadékba zuhant egy busz Srí Lanka középső részén, a balesetben legalább 21 ember maghalt és 24-en megsérültek – közölte vasárnap a dél-ázsiai ország kormánya.
Közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasolt vasárnap hajnalban Ukrajnának Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Régebbi képeket bocsátott a sajtó rendelkezésére Robert Francis Prevostról, a katolikus egyház új, XIV. Leó néven megválasztott pápájáról az Ágoston-rend chicagói provinciája, a Midwest Augustinians.
Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.
Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.
Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.
A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.
Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
szóljon hozzá!