A brit külügyminiszter szerint London úgy ítéli meg, hogy Donald Trump elnöksége alatt az amerikai kormány igen hatékonyan működik, és a nemzetközi porondon Nagy-Britannia legjobb barátja. Hunt mindazonáltal bejelentette, hogy a diplomáciai táviratok kiszivárogtatása ügyében a kormány vizsgálatot indított, és a felelős – ha sikerül megtalálni – súlyos következményekre számíthat.

Theresa May szóvivője hétfői tájékoztatóján közölte, hogy a miniszterelnök sem ért egyet a washingtoni brit nagykövet jelentéseiben megfogalmazott, gyakran súlyosan bíráló megállapításokkal, ám úgy értékeli, hogy a nagykövetek feladata „véleményük őszinte, kozmetikázás nélküli” kifejtése. A Downing Street illetékese szerint Theresa May „abszolút elfogadhatatlannak” tartja a bizalmas nagyköveti jelentések kiszivárogtatását. Liam Fox külkereskedelmi miniszter, aki éppen Washingtonban tartózkodik, a BBC rádiónak nyilatkozva hétfőn „etikátlan, hazafiatlan, nem profira valló” eljárásnak nevezte a kiszivárogtatást. Fox kilátásba helyezte, hogy az ügyben jogi büntetőeljárás is indulhat.

A washingtoni brit nagykövet Londonnak küldött bizalmas jelentéseiből a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit tömeglapban jelentek meg részletek. E jelentésekben Darroch egyebek mellett annak a véleményének ad hangot, hogy Trump elnöksége alatt a Fehér Ház „eddig egyedülálló módon működésképtelenné vált”, a kormányzati munkát „késhegyig menő” belvillongások jellemzik, és az elnök pályafutása az egymást követő botrányok miatt „dicstelen véget érhet”.

Darroch a kiszivárgott diplomáciai táviratok tanúsága szerint valószínűtlennek tartja, hogy a Trump-kormányzat a jelenleginél valaha is „számottevően normálisabb, kevésbé működésképtelen, kevésbé kiszámíthatatlan, kevésbé megosztott, diplomáciailag kevésbé ügyetlen” lesz. Az Iránnal szembeni amerikai politikát Sir Kim Darroch egy júniusi táviratában következetlennek és kaotikusnak nevezi, és kétségbe vonja, hogy Trump – ahogy az amerikai elnök beszámolt róla – az utolsó pillanatban azért fújta volna le az iráni célpontok ellen tervezett rakétatámadást, mert azt a tájékoztatást kapta a hadseregtől, hogy a légicsapás 150 ember életébe kerülhet. A nagykövet szerint Trumpot nagyobb eséllyel inkább az aggasztotta, hogy a jövő évi elnökválasztási kampányban miként festene, ha az Egyesült Államok jelentős fegyveres konfliktusba keveredne.