Nem sokkal a londoni bejelentés előtt az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz parti őrség egy hajója két figyelmeztető lövést adott le a Defender felé, miután a brit romboló három kilométernyire behatolt az orosz területi vizekre a Fekete-tenger északnyugati térségében. A moszkvai bejelentés szerint a műveletben egy Szu-24M típusú orosz katonai repülőgép is részt vett, amely ugyancsak figyelmeztetésként négy bombát vetett a tengerbe a Defender nyomvonalában.

A londoni védelmi minisztérium az orosz tájékoztatásra reagálásában közölte ugyanakkor, hogy a Defenderre senki nem adott le figyelmeztető lövést, az orosz fél tüzérségi gyakorlatot tartott a Fekete-tengeren, és erre előzetesen fel is hívta a térségben hajózók figyelmét. A tárca közölte: nem észlelte azt sem, hogy a brit hadihajó nyomvonalában bombákat dobtak volna le. Szerdán Ben Wallace brit védelmi miniszter személyes nyilatkozatban is cáfolta az incidensről szóló orosz beszámolókat. Wallace közleménye szerint a Defendert rutinjellegű módon orosz hajók kísérték, és az orosz fél tudatta a brit hajóval, hogy tágabb környezetében kiképzési célú gyakorlat folyik.

A Defender fedélzetén tartózkodó BBC-tudósító ugyanakkor arról számolt be, hogy az incidens idején legalább húsz orosz katonai repülőgép húzott át kis magasságban a brit hadihajó felett, és az orosz fél folyamatosan, egyre fenyegetőbb, fegyverhasználatot is kilátásba helyező rádióüzenetekben követelte, hogy a hajó hagyja el az orosz területi vizeket. A Defender az incidens idején 19 kilométerre volt az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget partjaitól.

A BBC vasárnapi beszámolója szerint a Kentben megtalált bizalmas dokumentumokból kitűnik, hogy a brit védelmi minisztérium magas beosztású illetékesei még hétfőn, az incidens előtt két nappal is azt találgatták, hogy Oroszország miként reagál, ha a Defender a Krím-félsziget közelében halad el. Az iratok tanúsága szerint a tárca fontolóra vett a Defender számára egy alternatív útvonalat is, amely jóval a vitatott hovatartozású területi vizeken kívül vezetett volna, és ebben az esetben elkerülhető lett volna a konfrontáció. A minisztériumi elemzők szerint azonban ezt Oroszország úgy értelmezhette volna, hogy a britek megijedtek és elszaladtak, emellett Moszkva arra a következtetésre is juthatott volna, hogy London elfogadta Oroszország igényét a Krím körüli területi vizekre.

A brit védelmi minisztérium szóvivője a BBC megkeresésére csak annyit közölt vasárnap, hogy egy alkalmazott bejelentette bizonyos bizalmas védelmi dokumentumok eltűnését, de nem lenne helyénvaló, ha a tárca további kommentárt fűzne az ügyhöz.