Kalmár Ferenc miniszteri biztos
Fotó: Essig József
A nemzeti kisebbségek kollektív jogainak erősítését szorgalmazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) az úgynevezett bolzanói ajánlások 10. évfordulója alkalmából tartott konferenciáján Magyarország képviseletében Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa.
2018. július 17., 14:112018. július 17., 14:11
2018. július 17., 14:122018. július 17., 14:12
Kalmár Ferenc kedden az MTI-nek az előző napi tanácskozásról beszámolva elmondta: miközben a kollektív jogok védelmének bővítésére lenne szükség, vannak olyan országok – például Románia és Szlovákia –, amelyek el sem ismerik a nemzeti kisebbségek kollektív jogait. A konferencián az ukrán nagykövet támadta a magyar alaptörvény azon rendelkezését, amely szerint Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért.
Ezzel kapcsolatban Kalmár Ferenc hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek többségi társadalomba integrálása a kollektív jogok megadása nélkül csak asszimilációhoz vezethet. Hozzátette, a kisebbségek megmaradásának előfeltétele, hogy csak közösségként szabad integrálódniuk, hiszen csak a közösség képes megőrizni anyanyelvét, kultúráját, identitását. „Magyarország szerint szükség lenne a nemzeti kisebbségekre vonatkozó közvetítői mechanizmusokkal, vitarendezéssel kapcsolatos ajánlásra, monitoringrendszerre, továbbá a jó gyakorlatok terjesztésére és a nemzetállam fogalmának átgondolására” – közölte a miniszteri biztos.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a második világháború után egyetlen európai intézmény sem adott ki ajánlást a történelemtanítással kapcsolatban, pedig sok múlik a történelem értelmezésén. „A történelem oktatása alkalmas lehet a nemzeti identitás formálására és a sérelmek enyhítésére” – hangsúlyozta Kalmár Ferenc. A szakember szerint a konferencia abban a tekintetben sikeres volt, hogy jól áttekintette és összefoglalta az elmúlt tíz év és a jelenlegi helyzet lényeges elemeit, ám a továbblépés lehetősége egyelőre nem látszik.
Kalmár Ferenc kiemelte, hogy a konferencián nem mosták össze a migránsokat az őshonos kisebbségekkel. A tanácskozáson megállapították, hogy nő az országok elszigetelődése, erősödik a nacionalizmus, ugyanakkor a bolzanói ajánlások továbbra is érvényesek. Elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségek védelmének multilaterálisról kétoldalú alapra helyezése, ugyanis az országok súlya, befolyása nagyon eltérő, ez pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a nemzeti kisebbségek védelmét. „A kölcsönösség kérdése is felvetődött, eszerint nem mindegy például, hogy 1,3 milliós vagy 30 ezres kisebbségről beszélünk, ahogy ez magyar-román viszonylatban megfigyelhető” – foglalta össze a miniszteri biztos. Megemlítette: téma volt a konferencián az is, hogy minden állam költségvetésében különítenek el összegeket a határon túli kisebbsége támogatására, és ebben fontos az átláthatóság.
A Nemzeti kisebbségek az államközi kapcsolatokban című ajánlásokat az EBESZ főbiztosának kezdeményezésére 10 éve, 2008-ban fogadták el az olaszországi Bolzanóban. Az ajánlások célja annak rögzítése, hogy miként nyújthatnak az államok kedvezményeket más államok területén élő kisebbségeikhez tartozóknak oly módon, hogy az ne terhelje a nemzetközi kapcsolatokat, megfeleljen a nemzetközi jognak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrzej Duda lengyel elnök fogadta szerdán Varsóban George Simiont, miközben éles belpolitikai vitát váltott ki Lengyelországban az AUR vezetőjének és elnökjelöltjének szereplése Karol Nawrocki lengyel ellenzéki elnökjelölt előző napi kampánygyűlésén.
A Szentszék rendelkezésre áll annak érdekében, hogy az ellenségek találkozzanak és a népek visszakaphassák a béke reményét – hangoztatta XIV. Leó pápa, aki ismételt békefelhívást intézett a keleti egyházakkal való audiencián.
Több mint 140 drónt és egy ballisztikus rakétát is bevetett ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg szerdára virradóra, egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.
Az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiról szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát – közölte íté
Pakisztán kedden közölte, hogy továbbra is elkötelezett az Indiával kötött tűzszünet mellett, amelyről a múlt héten négy napig tartó harcok után állapodtak meg, de megfogadta, hogy teljes határozottsággal válaszol Újdelhi bármilyen jövőbeli agressziójára.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője és elnökjelöltje látogatást tett Lengyelországban, és részt vett az ottani ellenzéki elnökjelölt, Karol Nawrocki keddi kampánygyűlésén Zabrze városban.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden kijelentette: Izrael semmiképpen nem állítja le a háborút, sőt, a következő napokban teljes erejével támadni fog a Gázai övezetben, hogy „térdre kényszerítse” a Hamász palesztin terrorszervezetet.
Donald Trump amerikai elnök ultimátumot intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, miszerint előrelépést kell elérniük a háború lezárását célzó tárgyalásokon, különben az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból.
„Feljelentem Orbán Viktor miniszterelnököt, mert újabb hazugságbeszédével két bűncselekményt is elkövetett” – írta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán kedden.
Közleményben üzent a román Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt az Európai Szocialisták Pártja (PES) és az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Képviselőcsoportja (S&D).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!