Fotó: Brit hadsereg
A brit külügyminiszter szerint meg kell győzni a NATO-szövetségeseket a védelmi kiadások még további növelésének szükségességéről. David Lammy kijelentette azt is: Donald Trump megválasztott amerikai elnök minapi nyilatkozatai ellenére is biztos, hogy az Egyesült Államok nem tesz kísérletet Grönland megszerzésére katonai erővel.
2025. január 10., 10:592025. január 10., 10:59
A londoni külügyminisztériumban tartott átfogó csütörtöki bel- és külpolitikai helyzetértékelésében Lammy úgy fogalmazott:
Mint ismeretes, Trump minapi nyilatkozatában felszólította a NATO-tagállamokat arra, hogy hazai össztermékük (GDP) 5 százalékát költsék védelmi kiadásokra a szövetség jelenleg érvényes ajánlásában szereplő 2 százalékos minimum helyett.
Csütörtöki beszédében azonban a brit külügyminiszter is csak arra tett ígéretet, hogy Nagy-Britannia a következő amerikai elnök által követelt 5 százalék felére emeli GDP-arányos védelmi kiadásait. David Lammy azt mondta: a munkáspárti brit kormány egyértelműen kijelöli majd azt az utat, amely elvezet a hazai össztermék 2,5 százalékának megfelelő védelmi költségvetés eléréséhez.
Lammy szerint a NATO-nak fel kell hagynia azzal, hogy az 1990-es évek emléke elhomályosítsa ítélőképességét, mivel a hidegháború utáni békés időszak egyértelműen véget ért, megváltozott a stratégiai környezet.
A brit külügyminiszter nem tért ki beszédében azokra a kijelentésekre, amelyeket Trump tett az utóbbi napokban az autonóm területként Dániához tartozó Grönland amerikai ellenőrzés alá vonásának lehetőségéről. Nem sokkal korábban, a BBC rádió csütörtöki hírműsorának nyilatkozva azonban azt mondta: Trump retorikájának intenzitása és megnyilatkozásainak kiszámíthatatlansága destabilizáló lehet, de az biztos, hogy Trump is elismeri a Grönland feletti dán fennhatóságot.
Trump, aki január 20-án lép hivatalba, minapi nyilatkozatában nem volt hajlandó kizárni azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok gazdasági nyomásgyakorlással vagy katonai erővel ellenőrzése alá vonja Grönlandot és a Panama-csatornát.
A csütörtöki BBC-interjúban – arra a kérdésre, hogy London miként reagálna, ha az Egyesült Államok katonai erővel próbálná megszerezni Grönlandot – a brit külügyminiszter egyértelműen kijelentette, hogy „ez nem fog megtörténni”. David Lammy hangsúlyozta: soha nem fordult elő, hogy NATO-tagállamok háborús konfliktusba kerüljenek egymással.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
szóljon hozzá!