Fotó: Brit hadsereg
A brit külügyminiszter szerint meg kell győzni a NATO-szövetségeseket a védelmi kiadások még további növelésének szükségességéről. David Lammy kijelentette azt is: Donald Trump megválasztott amerikai elnök minapi nyilatkozatai ellenére is biztos, hogy az Egyesült Államok nem tesz kísérletet Grönland megszerzésére katonai erővel.
2025. január 10., 10:592025. január 10., 10:59
A londoni külügyminisztériumban tartott átfogó csütörtöki bel- és külpolitikai helyzetértékelésében Lammy úgy fogalmazott:
Mint ismeretes, Trump minapi nyilatkozatában felszólította a NATO-tagállamokat arra, hogy hazai össztermékük (GDP) 5 százalékát költsék védelmi kiadásokra a szövetség jelenleg érvényes ajánlásában szereplő 2 százalékos minimum helyett.
Csütörtöki beszédében azonban a brit külügyminiszter is csak arra tett ígéretet, hogy Nagy-Britannia a következő amerikai elnök által követelt 5 százalék felére emeli GDP-arányos védelmi kiadásait. David Lammy azt mondta: a munkáspárti brit kormány egyértelműen kijelöli majd azt az utat, amely elvezet a hazai össztermék 2,5 százalékának megfelelő védelmi költségvetés eléréséhez.
Lammy szerint a NATO-nak fel kell hagynia azzal, hogy az 1990-es évek emléke elhomályosítsa ítélőképességét, mivel a hidegháború utáni békés időszak egyértelműen véget ért, megváltozott a stratégiai környezet.
A brit külügyminiszter nem tért ki beszédében azokra a kijelentésekre, amelyeket Trump tett az utóbbi napokban az autonóm területként Dániához tartozó Grönland amerikai ellenőrzés alá vonásának lehetőségéről. Nem sokkal korábban, a BBC rádió csütörtöki hírműsorának nyilatkozva azonban azt mondta: Trump retorikájának intenzitása és megnyilatkozásainak kiszámíthatatlansága destabilizáló lehet, de az biztos, hogy Trump is elismeri a Grönland feletti dán fennhatóságot.
Trump, aki január 20-án lép hivatalba, minapi nyilatkozatában nem volt hajlandó kizárni azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok gazdasági nyomásgyakorlással vagy katonai erővel ellenőrzése alá vonja Grönlandot és a Panama-csatornát.
A csütörtöki BBC-interjúban – arra a kérdésre, hogy London miként reagálna, ha az Egyesült Államok katonai erővel próbálná megszerezni Grönlandot – a brit külügyminiszter egyértelműen kijelentette, hogy „ez nem fog megtörténni”. David Lammy hangsúlyozta: soha nem fordult elő, hogy NATO-tagállamok háborús konfliktusba kerüljenek egymással.
Moszkva még mindig azt sérelmezi, hogy a szélsőjobboldali Călin Georgescu nem állhatott rajthoz a megismételt romániai elnökválasztás egyébként egy szintén szélsőjobboldali jelölt, George Simion által megnyert első fordulójában.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök válaszcsapást ígért a húszik ellen, miután egy, a jemeni terrorszervezet által kilőtt rakéta csapódott be Izrael fő repülőterének területén.
Gratulált George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének és a szélsőjobboldal elnökjelöltjének a megismételt elnökválasztás első fordulójában aratott győzelemhez Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldali pártok jelöltje elsősorban Nyugat-Európában és Oroszországban tarolt a külföldön élő románok körőben a megismételt elnökválasztás vasárnapi első fordulójában.
Az Egyesült Államok fontolóra veheti további szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ha nem sikerül békemegállapodást kötnie Ukrajnával a háború befejezéséről – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap az <a href="https://www.nbcnews.com/meet-the-press/video/full-interview-president-trump-says-he-l
Donald Trump amerikai elnök szerint eljöhet az az idő, amikor az Egyesült Államok felhagy a békeközvetítéssel az ukrajnai háború megállítása érdekében, de, hogy ez mikor történhet meg egyelőre nem árulta el.
Oroszországnak minden szükséges ereje megvan ahhoz, hogy sikeresen befejezze az ukrajnai „különleges műveletet” nukleáris fegyverek bevetése nélkül, bárhogyan is provokálják erre – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Vasárnap délelőtt becsapódott egy jemeni rakéta a Ben Gurion repülőtér közelében, Izrael középső részén.
Hogy mit gondolnak a magyarok, azt nem a kijevi elnök és nem a brüsszeli bürokraták döntik el – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök az X közösségi felületen.
Izrael hadserege szombaton bejelentette, hogy a következő napokban több ezer tartalékost mozgósít, ami a gázai offenzíva kiterjesztésének tűnik, miközben a tűzszünet biztosítását célzó tárgyalások elakadtak.
szóljon hozzá!