Zsigmond Barna Pál: csak a leadott, csak az elküldött voks az, ami számít
Fotó: Erdély Bálint Előd
A magyarországi ellenzék nemzetpolitikai szempontból is ugyanazt a gyurcsányi irányt szajkózza, amelynek alapkövét a 2004. december 5-ei népszavazással tették le – mondta a Krónikának adott interjújában Zsigmond Barna Pál, a Fidesz marosvásárhelyi származású országgyűlési képviselője. Magyarország korábbi csíkszeredai főkonzulja szerint a Kárpát-medencére ma már egységes gazdasági térként tekinthetünk.
2022. február 07., 07:492022. február 07., 07:49
– Az utóbbi négy évre visszatekintve, melyek azok a magyar kormányzati eredmények, amelyekre ön erdélyi, marosvásárhelyi származású Fidesz-képviselőként a leginkább büszke?
– Az elmúlt négy évben soha nem látott teljesítményt mutatott a magyar gazdaság növekedése. Közel egymillió új munkahely jött létre, látványosan emelkedtek a bérek, és számos beruházás valósult meg, többen dolgoznak, mint a rendszerváltozás óta bármikor.
Emlékezzünk vissza, mekkora lépés volt a kétezres évek elején, amikor a státusztörvény elfogadásával kulturális, majd 2010-től kezdve, az egyszerűsített honosítás és szavazati jog megadásával pedig közjogi értelemben vett egyesítésről beszélhettünk. A következő években egy újabb lépcsőfok elé érkezünk, amely meglépéséhez elengedhetetlen, hogy a Kárpát-medencére egységes gazdasági térként tekintsünk, valamint hogy hazánk gazdasága a következő években is hasonló növekedést mutasson. Ehhez arra van szükség, hogy Magyarország folytathassa azt az utat, amelyen 2010-ben elindultunk.
– A baloldali ellenzék rendszeresen „kidobott pénzekről” beszél a határon túliaknak szánt támogatások kapcsán. „Megéri” Magyarországnak anyagi segítséget nyújtani a külhoniaknak?
Jó lenne, ha találkoznának azzal a sok ezer családdal és gyermekkel, akik érdekében történnek ezek a beruházások. Remélem, egyre kevesebben vannak azok, akik számára bizonygatni kell, hogy a határon túlra szánt gazdaságfejlesztési források Magyarország szempontjából nem „kidobott pénz” kategóriájába tartoznak, hanem a magyar gazdaság elemi érdekeit is szolgálják. Nagyobb piac, több együttműködési lehetőség, nagyobb növekedési potenciál, win-win helyzet!
– Ugyancsak visszatérő vád a támogatások „átláthatatlansága”.
– Ne üljünk fel az ellenzék nemzetpolitikai célok elleni propagandájának. Emlékezzünk vissza, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett magyarországi baloldal hányszor uszított a határon túli magyarok ellen.
Gyurcsányék most azzal is kampányolnak, hogy el kell venni a külhoni magyaroktól a szavazati jogot, amit mára az egykor önmagát nemzeti-radikálisnak aposztrofáló Jobbik is megnyirbálna. Szabó Tímea és Vadai Ágnes kirohanásairól ne is beszéljünk. Amit az Országházban műveltek, a külhonban élő magyarok számára adományozott szájmaszkokkal kapcsolatosan, az egyszerűen vérlázító.
Fotó: Erdély Bálint Előd
– Magyarország előremegy, nem hátra – szól a már közismertté vált kampányszlogen. Mire számíthatnak az erdélyi magyarok akkor, ha választási győzelem esetén folytathatja munkáját az Orbán Viktor vezette kormány?
– Sokan emlékezünk, milyen volt megtapasztalni azt, amikor úgy éreztük, mintha az anyaország lemondott volna a határon túli magyarokról. Ez a gyászos korszak azonban véget ért 2010-ben, és ezután végre elkezdődött a nemzeti építkezés egy új alaptörvénnyel, amely új fundamentuma a magyar–magyar kapcsolatoknak.
Az elmúlt években a határon túlra juttatott, az identitás megőrzését célzó kulturális, oktatási, nevelési támogatások megtöbbszöröződtek, és olyan új támogatási formák is megjelentek, mint a gazdaságfejlesztés, a sportfejlesztés vagy a közvetlen családtámogatás. Azt tudjuk ígérni, hogy ez az irány, ahogy az elmúlt évtized is bebizonyította, csak erősödni fog. Arra kérem erdélyi nemzettársainkat: ahogyan eddig is tették, továbbra is bízzanak az Orbán Viktor vezette kormányban, és vegyünk minél többen részt az országgyűlési választásokon. Minden, határon túlról érkező szavazatra számítunk, és nem elég csupán a szimpátia, az elkötelezettség. Csak a leadott, csak az elküldött voks, szavazat az, ami számít.
– Egy publicisztikában azt írta, a lelki összetartozás élménye az, amit a baloldal esetleges hatalomra kerülése elsősorban veszélyeztet.
– A honosítás óta eltelt tíz év alatt kialakult a nemzeti összetartozás érzése. Ahogyan korábban fogalmaztam, mára egyetlen magyarnak sem kell magát elhagyottnak és magányosnak éreznie, éljen akár a Kárpát-medence, akár a nagyvilág bármelyik szegletében, mert tudhatja, hogy van egy nemzet, és van egy ország is, amelynek az ő léte fontos és számít.
Mi, vásárhelyiek megtapasztaltuk, milyen volt az, amikor Kádár János eljött hozzánk és kijelentette, az erdélyi magyarok sorsa Romániára tartozik. Átéltük a 2004. december 5. utáni időszakot is, amikor mindenki úgy érezte, hogy elárulták, szörnyű méltatlanság osztotta meg a magyar nemzetet. Csak rajtunk múlik, hogy megadjuk-e még egyszer arra az esélyt, hogy ilyen gyalázat ismét előfordulhasson. A baloldal többször bizonyította, hogy semmit nem változott, ezért tőlük semmi jóra nem számíthatunk sem az anyaországban, sem pedig a határon túl.
Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Brutálisan megvertek oroszországi hivatalos útja során egy, az Európai Uniót képviselő román diplomatát. Egy női tisztségviselőről van szó – derül ki a der Spiegel című német kiadvány kedden megjelent cik
Több mint nyolcvan magyar és negyven román állampolgárnak sikerült elhagynia kedden Izraelt a hivatalos tájékoztatás szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszakította kanadai látogatását, és kedden visszatért Kijevbe, miközben a G7-tárgyalások még folytak.
A hatodik napjába lépett szerdán az Izrael és Irán közötti konfliktus, a két ország szerdára virradóra is rakétákkal támadta egymást.
A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt szeptember 15-ig nem indít járatokat Tel-Avivba és Ammánba a Wizz Air.
Bár a térképre nézve Izrael eltörpül Irán mellett – egy 9,7 milliós ország áll szemben egy mintegy 90 millióssal –, előbbi jelentős hadereje és korszerű fegyverei miatt képes volt látványosan megalázni a perzsa államot.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: nem tűzszünetet akar az Izrael és Irán közötti konfliktusban, hanem annál többet.
Elutasította az olasz legfelsőbb bíróság a szökésben levő Ionel Arsene volt Neamţ megyei tanácselnök kiadatását a román hatóságoknak. Az ítélet jogerős.
1 hozzászólás