Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Bocsánatot kért Wopke Hoekstra holland külügyminiszter, miután egy független jelentés széles körben elterjedt rasszizmust állapított meg a holland külügyminisztérium berkeiben és az ország diplomáciai kirendeltségein világszerte – jelentette az NL Times című angol nyelvű holland hírportál kedden.
2022. december 13., 19:232022. december 13., 19:23
A hírportál beszámolója szerint a holland külügyminisztérium egy független ügynökséget bízott meg az intézményen belüli feltételezett rasszizmus kivizsgálására a Black Lives Matter nevű mozgalom korábbi tiltakozásai nyomán.
Beszámoltak arról is, hogy a minisztérium színesbőrű alkalmazottai a rasszizmus rendszeres, különféle formáit tapasztalják. Verbális bántalmazásnak, becsmérlő kijelentéseknek, célzásoknak vannak kitéve, és rasszista viccek hangzanak el a jelenlétükben.
Úgy érzik, fehérbőrű kollégáik szerint „etnikailag és kulturálisan mások”.
Egy muszlim vallású alkalmazott arról számolt be, hogy rendszeresen arra kérték: a terrortámadásokkal kapcsolatos nézeteit ossza meg kollégáival, másokat pedig azzal vádoltak, hogy etnikai hovatartozásuk miatt jutottak munkához.
Wopke Hoekstra holland külügyminiszter bocsánatot kért a történtekért és kijelentette: „különösen fájdalmasnak” találja a jelentés megállapításait. Hangsúlyozta, hogy a hátrányos megkülönböztetés minden formája tilos az intézménynél. Hangsúlyozta: a megállapítások Hollandia és külföldi diplomatái hitelességét is rontják. Közölte: mindent megtesz a rasszizmus felszámolása érdekében a saját intézményén belül. Megkérte a megbántott munkatársakat, álljanak elő, nyújtsanak be panaszt, hogy a tárca késlekedés nélkül cselekedni tudjon.
Ezek a tudatosság növelésén keresztül egészen a kinevezésekre vonatkozó eljárások javításáig terjednek majd. Közéjük tartozhat a névtelen álláspályázatok felé való elmozdulás, valamint azt, hogy megkönnyítik az alkalmazottak lehetőségét, hogy bejelentést tegyenek az ilyen incidensekről – tette hozzá.
A holland parlament alsóháza, a Tweede Kamer véleménye szerint a bocsánatkérés nem elég, a rasszizmus elfogadhatatlan, különösen egy olyan minisztériumban, melynek világszerte az emberi jogok mellett kell kiállnia. A bocsánatkérést fegyelmi intézkedéseknek kell következniük – jelentették ki.
A hírportál emlékeztetett, hogy 2020-ban az Egyesült Államokban rendőri intézkedés következtében meghalt George Floyd esetét követően Mark Rutte holland miniszterelnök elismerte: a rasszizmus és a hátrányos megkülönböztetés különböző formái jelen vannak Hollandiában, egy olyan országban, amely – mint mondta – „régóta a tolerancia bástyájának tartja magát”.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!