Brenzovics László
Fotó: Karpathir.com
Az oktatási törvény kisebbségellenes cikkelye hatályba lépésének halasztása csak elodázza a problémát, de most ez is kedvező, az ungvári KMKSZ-iroda elleni támadás után pedig az egyszerű ukránok részéről nem, a sajtó és a politikum egyes erői részéről azonban érezhető a magyarellenesség – számolt be a Krónikának Brenzovics László, a szervezet elnöke.
2018. március 13., 16:492018. március 13., 16:49
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári központi irodája elleni pokolgépes támadást követően az egyszerű kárpátaljai magyar és ukrán emberek között egyelőre nem látszik növekedni a feszültség, a nyelvtörvény eltörlése nyomán a kilátások nem túl jók a kisebbségek számára, az oktatási törvény ügyében pedig egyelőre kivárás van – jelentette ki a Krónikának a kárpátaljai magyar közösség helyzete kapcsán Brenzovics László, a KMKSZ elnöke.
Lapunk kíváncsi volt arra, mennyire tartja a kárpátaljai magyar politikus – aki az egyetlen magyar képviselő az ukrán parlamentben – hitelesnek a kijevi kormányzat azon állítását, miszerint a KMKSZ-iroda elleni támadások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB áll, és valójában csupán provokációnak szánták a magyar–ukrán viszony feszültebbé tételére. „Jelenleg ott tartunk, hogy a gyanúsítottak egy részét elfogták, és Ungvárra szállították. Most elindul egy bírósági folyamat.
– fejtette ki a politikus.
Brenzovics László szerint a mindennapokban egyelőre nem lehet érezni, hogy a támadások nyomán feszültebbé vált volna a viszony Kárpátalján az ott élő magyarok és ukránok között. „Kárpátalja történetében példátlan támadásról van szó, nem emlékszem arra, hogy bármilyen kisebbség ellen hasonló akciót hajtottak volna végre. Egyelőre nem utal semmi arra, hogy kiéleződnének az ellentétek az emberek között, de a sajtó nem állt le a sarkos vélemények közlésével a magyarok, illetve a támadás lehetséges okai és elkövetői kapcsán.
– közölte Brenzovics.
Helyszínelő rendőrök a KMKSZ központi irodájánál, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában február 27-én
Fotó: MTI/Nemes János
Annak kapcsán, hogy a kijevi alkotmánybíróság a közelmúltban alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogát kiszélesítő, 2012-ben elfogadott nyelvtörvényt, a KMKSZ-elnök kifejtette: fontos hangsúlyozni, hogy nem tartalmi, hanem formai okokból semmisítették meg, mivel a házszabály megsértésével fogadták el. A jogszabály értelmében a nemzeti kisebbségek hivatalosan is használhatták anyanyelvüket is mint regionális státusú nyelvet azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben arányuk eléri a 10 százalékot. Ez ugyanakkor elsősorban az orosz ajkú polgárokra volt szabva.
„A törvény elfogadása után hatályba lépett, de a magyarok vonatkozásában soha nem is alkalmazták. Az akkor hatalmon lévő Régiók Pártjának illetékesei ezt ki is mondták, hogy csakis az oroszokat akarják helyzetbe hozni. Nekünk, magyaroknak azonban a szokásjog lehetőséget adott, hogy viszonylag szabadon használjuk az anyanyelvünket azokon a vidékeken, ahol kompaktan élünk” – állapította meg a politikus. Hozzátette,
„Jelenleg három nyelvtörvénytervezet is a parlament előtt van, de azok egyike sem jelent túl biztató kilátást számunkra” – mutatott rá Brenzovics. A vitatott oktatási törvény kapcsán – amelynek hírhedt hetedik cikkelye csupán az alsó tagozaton engedélyezné az anyanyelven való tanulást – elmondta, múlt pénteken tárgyalták meg az illetékes bizottságban a kormány azon javaslatát, hogy az ominózus cikkely csupán 2023-ban lépjen hatályba.
A bizottság ezt el is fogadta, de a halasztást még a parlamentnek is meg kell szavaznia. „Kérdés, hogy megszavazza-e” – jegyezte meg annak kapcsán, hogy nem biztos a halasztás. „Igaz, hogy ez is csak elodázná a probléma megoldását, de ahogy mondani szokás: ez is valami” – összegzett a Krónikának Brenzovics László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden kijelentette: Izrael semmiképpen nem állítja le a háborút, sőt, a következő napokban teljes erejével támadni fog a Gázai övezetben, hogy „térdre kényszerítse” a Hamász palesztin terrorszervezetet.
Donald Trump amerikai elnök ultimátumot intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, miszerint előrelépést kell elérniük a háború lezárását célzó tárgyalásokon, különben az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból.
„Feljelentem Orbán Viktor miniszterelnököt, mert újabb hazugságbeszédével két bűncselekményt is elkövetett” – írta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán kedden.
Közleményben üzent a román Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt az Európai Szocialisták Pártja (PES) és az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Képviselőcsoportja (S&D).
Egy magyar ellenzéki párt tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban, erre emberemlékezet óta nem volt példa – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán kedden közzétett videójában.
Tizennyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Gérard Depardieu-t kedden, amiért egy 2021-es forgatáson két nőt szexuálisan zaklatott.
Pakisztán csak akkor menekülhet meg az indiai csapásoktól, ha felszámolja terrorista infrastruktúráját – figyelmeztetett Narendra Modi indiai miniszterelnök hétfő esti televíziós beszédében.
A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten.
Haladéktalan és feltételek nélküli 30 napos tűzszünetet sürgettek az ukrajnai hadszíntéren a weimari csoport néven ismert európai diplomáciai és geopolitikai szövetség külügyminiszterei hétfői londoni tanácskozásukon.
Átadta a Hamász palesztin terrorszervezet a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisznál az amerikai-izraeli állampolgárságú Edan Alexandert.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!