A spanyol kormány kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését – jelentette be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a kabinet rendkívüli ülését követően Madridban szombaton.
2017. október 21., 15:372017. október 21., 15:37
2017. október 21., 16:192017. október 21., 16:19
Bár a politikus hangsúlyozta: ez nem Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelenti, hanem a kialakult helyzetért felelős személyek eltávolítását, szavainak ellentmond, hogy kormánya kezdeményezi az alkotmány 155. cikkelyének alkalmazását. Ez a passzus ad lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekben.
A spanyol kormány javaslatait még szombaton beterjeszti a parlament felső házának, a szenátusnak, hivatkozva az alkotmány 155-ös cikkére. „A kormánynak alkalmazni kellett a 155-ös cikket, ez nem volt sem a vágyunk, sem a szándékunk” – fogalmazott Mariano Rajoy. Hangsúlyozta, hogy benyomása szerint a katalán kormány kifejezett célja volt, hogy „eljussunk idáig”, s példaként említette „egyoldalú döntéseik” sorát. Mint mondta, amennyiben a szenátus jóváhagyja a spanyol kormány tervezett intézkedéseit, hat hónapon belül ki kell írni a helyi választásokat, bár szándéka ezt minél előbb megtenni.
„Választásokat tartani, ez a cél, ezt akarja a többség, ezt mondja a józan ész” – jelentette ki, és hozzátette, hogy ezzel egy új időszak nyílhat meg. A miniszterelnök a további intézkedésekről szólva elmondta, hogy a katalán kormányzati feladatokat ideiglenesen a spanyol kormány illetékes miniszterei vennék át. A katalán kormányzati közigazgatás változatlan formában működne tovább, ahogy a katalán parlamenti is, azzal a kitétellel, hogy nem hozhat alkotmányellenes, valamint a katalán autonóm közösségi alapokmánnyal ellentétes intézkedéseket, és nem tarthat szavazást egy új katalán elnök személyéről.
Mariano Rajoy sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a spanyol kormány intézkedéseinek célja – a törvényességhez visszatérés mellett – a gazdaság helyreállításának folytatása. Aggasztónak nevezte, hogy a legfrissebb adatok szerint már több mint ezer cég döntött úgy, hogy székhelyét átteszi Katalóniából Spanyolország más területére, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy csökken a helyi turizmus, ami a gazdaság motorjának számító ágazat. „Kérem, hogy ne menjen el több cég, nyugodtak lehetünk, mert ez (az ügy) megoldódik, anélkül, hogy több kárt okozna” – jegyezte meg. A spanyol kormány teljes intézkedéscsomagját később hozzák nyilvánosságra, azt a spanyol miniszterelnök-helyettes háttérbeszélgetésen ismerteti majd az újságírókkal.
Közben az El Periodico katalán napilap által közzétett felmérés szerint előrehozott helyi parlamenti választásokban látja a kialakult konfliktus megoldását a katalánok 68,6 százaléka. Az október 16-19. között Katalóniában elvégzett felmérésben a válaszadók 27,4 százaléka felelt nemmel ugyanerre a kérdésre.
A megkérdezettek 55,6 százaléka szerint az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére megtartott október 1-jei népszavazás nem ad legitim felhatalmazást a katalán kormánynak a függetlenség egyoldalú kinyilvánításához. Ezzel ellentétes véleményt 40,1 százalék fogalmazott meg. Arra a kérdésre, hogy miként végződik a Katalóniában zajló folyamat, 29,9 százalék mondta azt, hogy egy megállapodással a két kormány között az autonómia bővítéséről, 20,3 százalék szerint Katalónia független lesz, 18,0 százalék úgy véli, csökkenteni fogják a térség önállóságát, 11,3 százalék szerint pedig nem változik a katalán autonómia. A megkérdezettek 20,6 százaléka nem válaszolt a kérdésre.
A közvélemény-kutatók azt is vizsgálták, hogy a katalánok szerint kockázatos-e a helyi gazdaságra a függetlenségi folyamat folytatása. 49,3 százalék igennel válaszolt erre a kérdésre, 45,6 százalék viszont nemmel.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Elismerte felelősségét és megbánását fejezte ki szerdai nyílt levelében Radislav Krstic, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egykori tábornoka, akit Hágában 35 év börtönre ítéltek a srebrenicai népirtás támogatásáért és segítéséért.
A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól.
Ukrajna külügyminisztériuma cáfolta azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint Kijev tömegpusztító fegyverek kifejlesztését tervezné.
Kiterjesztették Izrael dél-libanoni szárazföldi katonai műveletét – közölte szerdán Jiszráel Kac védelmi miniszter.
A CNN előrejelzése szerint a republikánusok megtartják az ellenőrzést at Egyesült Államok képviselőházában a múlt keddi választás nyomán, ami újabb győzelmet jelent a pártnak, amely 2023 óta rendelkezik többséggel a kamarában.
Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták szerdán az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező rakétavédelmi bázist.
Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament állásfoglalása, amelyben cselekvésre ösztökéli az Európai Bizottságot az Oroszország által „bitorolt” román aranytartalék visszakövetelése ügyében.
Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni a háborúban az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!