Mark Rutte az új választásokig ügyvivő miniszterelnökként folytatja munkáját
Fotó: ANP
Mark Rutte holland kormányfő péntek este benyújtotta lemondását, miután rendkívüli ülést tartott a kabinet tagjaival. A bejelentést megelőzően összeomlott a kormánykoalíció, miután többnapos tárgyalás után sem sikerült megegyezniük a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről.
2023. július 08., 09:472023. július 08., 09:47
2023. július 08., 09:512023. július 08., 09:51
Mark Rutte sajtótájékoztatóján elmondta: a koalícióban áthidalhatatlanak bizonyultak a nézeteltérések migrációs ügyben és a négy párt közösen arra a következtetésre jutott, hogy nem lehetséges a megállapodás. Hozzátette, hogy az új választásokig ügyvivő miniszterelnökként folytatja munkáját, különös tekintettel arra, hogy Ukrajnát továbbra is támogassa. Arra a kérdésre, hogy szeretne-e újra a VVD listavezetője lenni, Rutte igennel válaszolt.
A kormány lemondása után Sándor Vilmos holland királynak hivatalosan fel kell oszlatnia a parlament alsóházát.
A migrációs politikáról hónapok óta folynak viták a koalíción belül. A kormányfő által vezetett liberális-konzervatív Szabaddemokrata Néppárt (VVD) és a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) szigorításokat szorgalmazott a Hollandiába érkező menedékkérők számának korlátozására, míg a balliberális 66-os Demokraták (D66) és a Keresztény Unió Pártja ezt elutasította.
A nézeteltérések egyik oka a menedékkérők „két státuszú rendszerének” kialakítása körül összpontosult, amelynek értelmében a menedékkérők a kérelmezési folyamat kezdetén vagy „A” vagy „B” státuszt kapnának, és ez határozná meg, hogy milyen jogokkal rendelkezhetnek. Az „A” státusz állandó tartózkodási engedélyt jelentene, a „B” státusz ideiglenes lenne. A vita konkrétan arról szólt, hogy a „B” státuszú személyek jogosultak-e családegyesítési jogokra is. A VVD különbséget kíván tenni az üldöztetéssel szembenéző menekültek és a háború elől menekülők között. A párt az utóbbi csoportba tartozó menekültek hozzátartozói számára szeretné megnehezíteni a Hollandiába való beutazást. A Keresztény Unió Pártja és a D66 ezt a javaslatot elfogadhatatlannak találta.
A negyedik Rutte-kabinet bukása 543 nappal a beiktatása után következett be. Mark Rutte 2010 óta Hollandia miniszterelnöke. A harmadik Rutte-kormány 2017-ben alakult, miután megnyerte a választásokat, azonban 2021-ben lemondásra kényszerült a hollandiai gyermekgondozási támogatások körül kialakult botrány miatt, majd 2022-ben ismét választásokat nyert.
António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken felszólította az izraeli hadsereget, hogy ne terjessze ki a Gázai övezetben fekvő Rafah városa ellen indított támadását, mert az humanitárius katasztrófához vezet.
Az Egyesült Államok 400 millió dollár értékű újabb fegyverszállítmányt és katonai felszerelést küld az ukrán hadsereg számára, közvetlenül a hadszíntérre.
Az ENSZ Közgyűlés határozatban szólította fel a Biztonsági Tanácsot pénteken, hogy vizsgálja felül korábbi elutasító döntését a palesztin állam elismeréséről, és tegye lehetővé, hogy Palesztina az ENSZ 194. tagállama legyen.
Az orosz megszálló erők jelentősen növelték támadásaikat a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol heves harcok folynak, főként a régió északi, orosz határ menti része van veszélyben – közölte Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója pénteken a Telegramon.
Nyugat-Európából luxuskocsit elkötő, és az alvázszámát meghamisító romániai autótolvajt tartóztatott le Ártándnál a magyar határrendőrség.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette csütörtök este, hogy „ha Izraelnek egyedül kell helytállnia, akkor egyedül fog helytállni”, válaszul Joe Biden amerikai elnök fegyverküldeményeket befagyasztó döntésére.
Ukrajna képes lesz hatástalanítani az orosz offenzívát, ha szövetségesei növelik a fegyverszállításokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön.
A Hamász palesztin iszlamista szervezet felfüggesztette a kairói tűzszüneti és fogolycsere-tárgyalásokat Izraellel amiatt, hogy utóbbi elindította szárazföldi támadását a Gázai övezet déli határán található Rafah város ellen.
Jelen pillanatban 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Hszi Csin-ping kínai államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában, csütörtökön Budapesten.
A Budai Vár Oroszlános udvarában ünnepélyes katonai ceremónia keretében Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök fogadta Hszi Csin-ping kínai államfőt. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!