„A határon túli magyaroknak bőven van okuk a jelenlegi kormánypártokra szavazni”

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

A külhoni magyar választók akár két-három mandátumról is dönthetnek az idei országgyűlési választáson, az pedig üres és téves érv, hogy a választáson való részvétellel olyasmibe szólnának bele, amihez nincs közük – jelentette ki a Krónikának Szász Alpár Zoltán kolozsvári politológus.

Balogh Levente

2018. április 07., 11:452018. április 07., 11:45

2018. április 07., 13:232018. április 07., 13:23

– A hétvégi magyarországi parlamenti választás immár a második, amelyen a külhoni magyar állampolgárok is szavazhatnak. Négy évvel ezelőtt egy mandátum sorsáról dönthettek, idén viszont már többen regisztráltak. A becslések szerint ez hány határon túl „eldőlt” mandátumot jelenthet?

– A 2014. évi országgyűlési választások alkalmával 195 338 külhoni magyar választópolgár kérte névjegyzékbe vételét a Nemzeti Választási Irodától. Végül 128 712 választópolgár szavazott (levélben). Ez a szám a regisztráltak közel egyharmadát jelenti; a választáson résztvevő több mint 5 millió 96 ezer magyar állampolgárnak pedig a 2,55 százalékát. Ugyanakkor mintegy fél százaléka a résztvevőknek külképviseleteken szavazott, de többségük feltételezhetően nem Kárpát-medencei magyar állampolgár; hanem inkább külföldön élő-lakó anyaországi állampolgár. Ugyanakkor a levélszavazási eljárás újdonsága miatt az így megküldött voksok mintegy 20 százaléka érvénytelen volt. Tekintettel arra, hogy abszolút számokban kifejezve körülbelül ugyanannyi volt az érvénytelen levélszavazat, mint a külképviseleteken leadott összes voks, négy évvel ezelőtt 125–130 ezer szavazat döntött – a becslések szerint – egyetlen mandátum sorsáról. A vasárnapi választásokat megelőzően 378 622 határon túli szavazópolgár regisztrált. Ez a négy évvel korábbinak majdnem kétszerese. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a határon túli magyarok a közelmúlt nemzetközi és nemzetpolitikai eseményeinek a hatására jobban érzik ennek a választásnak a tétjét, és részvételi arányuk meg fogja haladni az előző 66 százalékot; sőt mivel a határon túli voksolók közel felének már van tapasztalata a levélben történő szavazás terén, az érvénytelen szavazatok aránya el fog maradni a 20%-tól. Hogy összességében hányan fognak külképviseleteken szavazni, azt nehezebb felbecsülni, de számuk korántsem fog megduplázódni. Természetesen a felsoroltakon kívül a részvételi arány is befolyásol(hat)ja, hogy a határon túli magyar szavazatok hány mandátum sorsáról döntenek. Tekintettel arra, hogy a négy évvel korábbi közel 62%-oshoz fogható vagy ennél valamivel masszívabb részvételre lehet számítani,

reálisnak tartom azokat a becsléseket, miszerint ezúttal a határon túli voksok két-három mandátumról dönthetnek.

– A közvélemény eldöntött tényként kezeli, hogy a külhoni szavazópolgárok elsöprő többsége a jelenlegi kormánypártokra szavaz. Ez minek tudható be? Így fejezik ki a hálájukat a magyar állampolgárságért, vagy ennél azért több áll mögötte?

– Egyrészt igen, de nem pusztán erről van szó. A választópolgárok emlékezetében még él az, hogy 2004 decemberében az azóta elemeire bomlott MSZP hathatós közreműködésével lett érvénytelen a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. Ezzel szemben tényleg pont a jelenlegi kormánypártoknak köszönhetik a külhoni magyarok, hogy nem pusztán szimbolikus, hanem a magyarországival egyre inkább egyenértékű magyar állampolgársággal rendelkezhetnek. Értem ezen azt, hogy számos, mindeddig csak az anyaországiakra érvényes kedvezményt a Fidesz–KDNP-kormány kiterjesztett a határon túli magyar állampolgá­rokra is. (Ez lehet persze kampányfogás is, de ettől még tény.) Továbbá széles körű támogatáspolitikával is segíti a Kárpát-medencei magyarságot.

Tehát a határon túli magyaroknak bőven van okuk a jelenlegi kormánypártokra szavazni. Végül, minden nemzetközi politikai bonyodalom ellenére, Magyarország jól teljesít gazdaságilag és a nemzetközi porondon presztízse is gyarapodóban van.

Emiatt pedig talán nemcsak nekik van okuk a jelenlegi kormánypártokat támogatni.

•  Fotó: Bethlendi Tamás Galéria

Fotó: Bethlendi Tamás

– A pártok többségének körében konszenzus van arról, hogy csak egyféle állampolgárság létezik, amelyhez szavazati jog is jár. Az egyetlen párt, amely a határon túliak szavazati joga ellen kampányol, az a Gyurcsány Ferenc-féle DK. Mennyire reális az az érv, hogy csak az szavazhasson, aki adót is fizet?

– Abban az érvben, hogy „csak az szavazhasson, aki adót is fizet” az amerikai forradalmat kirobbantó egyik ok köszön vissza, mintegy megfordítva: ugyanis a kolóniák westminsteri képviseletet kértek azzal érvelve, hogy adóznak a Koronának. Természetesen az adózás kedvezményekre, szavazatra jogosít(hat) fel; de ebből nem következik automatikusan, hogy ennek hiányában nem lehet bizonyos személyek jól meghatározott körét szavazati joggal felruházni. Vagyis

a szavazati joggal járó kettős/külhoni – az illető országban való tartózkodást és/vagy lakcímet nem feltételező – állampolgárság intézménye Magyarországon kívül Horvátországban, Romániában és Szlovéniában is ismeretes.

– Bár a DK-n kívül senki sem támogatja a szavazati jog elvételét, felmérések szerint sokan nem értenek egyet azzal, hogy a külhoniak is szavazhassanak. Elképzelhető, hogy éppen az ver majd éket az anyaországi és a külhoni magyarok közé, hogy „beleszólunk abba, amihez nincs közünk”?

– A „beleszólunk abba, amihez nincs közünk” érv az előbbinél is üresebb, tévesebb. Magyarország legutóbbi Alaptörvénye szentesíti az anyaországnak a határon kívül rekedt nemzetrészekkel szembeni felelősségét, ami azt jelenti, hogy a Magyar Országgyűlés a határon túliakat érintő és azokat célzó nemzetpolitikát, támogatáspolitikát, illetve szomszédságpolitikát is köteles kidolgozni, sőt ki is dolgoz. Ezekhez éppenséggel, hogy az említetteknek van közük. Természetesen ez a magyar közpolitikának csak egy töredéke, de megkockáztatom azt a kijelentést, hogy nagyobb töredéke mint az az egy–másfél százalék amit hozzávetőlegesen a két-három mandátum a 199 fős magyar parlamentben jelent. De nemcsak elméleti megfontolásokkal tudom azt alátámasztani, hogy szerintem az utóbbi érv sem helytálló. A Minority SafePack elnevezésű európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés anyaországi aláírásgyűjtésének sikere is – a több mint félmillió támogató aláírás – azt bizonyítja, hogy

a jelenlegi kormány politikája eredményeképpen az anyaországi magyarok egyre jobban megismerik a határon túli magyarokat, és nyitnak feléjük. Ebben lehet bízni.

– Korábban fölmerült, hogy a határon túli régiókban is egyéni választókerületeket kellene felállítani, amelyekben a helyi közösségekből származó jelöltek indulnának. Ezt mennyire tartja reális, illetve jó ötletnek?

– Ez bonyolult kérdés. Több nehézséget látok: formait és eljárásit is.

Ahhoz, hogy a területi képviselet arányosságának az elve érvényesüljön, például Erdélynek kellene adnia a Magyar Országgyűlés tagjainak az egytizedét.

A jelenlegi választási rendszer körülményei között ez 20 képviselőt, azaz több mint egy tucat egyéni választókerületet jelentene – ami nem kis szám, de a megrajzolásuk, meghatározásuk sem lenne könnyű feladat, hisz a magyarság demográfiai eloszlása korántsem egyenletes az erdélyi megyékben és/vagy kistérségekben. (A fennmaradó képviselők kompenzációs listáról kerülnének be.) Továbbá valaki(k)nek le kellene bonyolítaniuk a választási eljárást. Úgy gondolom, hogy ez igencsak megterhelné Magyarország külképviseleteit; ellenkező esetben pedig a területen kívüliség kifogása merülhetne fel, hisz Magyarország a belügyeit idegen államok területén intézné.

korábban írtuk

Országgyűlési választás erdélyi részvétellel: Fidesz-újrázást jósolnak a felmérések
Országgyűlési választás erdélyi részvétellel: Fidesz-újrázást jósolnak a felmérések

Ismét országgyűlési választásra várják az urnák elé a választópolgárokat Magyarországon. A külhoni magyar állampolgárok levélben szavazhatnak. A felmérések szerint a parlamentbe jutó pártok közül a győzelemre a legesélyesebb a kormányzó Fidesz–KDNP.

– Ön szerint mit várhat a határon túli magyar közösség, ha a jelenlegi kormány folytathatja tevékenységét, és mit, ha az ellenzék felülkerekedik?

– Nagyon egyértelmű, hogy a jelenlegi kormány hatalmon maradása esetén az eddigi politika, irányvonal, partnerségek, támogatások folytatására számíthatunk, ami kedvező a határon túli magyarok számára.

Ellenkező esetben, bár visszatetszést és elégedetlenséget keltene, a kedvezményeknek a megnyirbálására, visszaszorítására (is) lehet számítani – de persze csak a magyar alaptörvény engedte keretek között.

Tehát amennyiben megmaradna a jelenlegi alkotmány, egyetlen magyar kormány sem tudna még jelentős mértékben sem hátat fordítani a határon túli magyaroknak.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Hét kutyát mentettek ki a pénzügyőrök egy román furgon forró rakteréből

Hét kutya – hat kölyök és egy felnőtt tacskó – került életveszélybe egy furgon zárt rakterében víz és levegő nélkül a nyári hőségben.

Hét kutyát mentettek ki a pénzügyőrök egy román furgon forró rakteréből
2025. június 29., vasárnap

Trump levélben „vámolja meg” kereskedelmi partnereit

Donald Trump amerikai elnök a kereskedelmi megállapodások megkötésére korábban szabott július 9-i határidő előtt levélben szándékozik tájékoztatni az Egyesült Államok kereskedelmi partnereit a további üzleti kapcsolatok feltételeiről.

Trump levélben „vámolja meg” kereskedelmi partnereit
2025. június 29., vasárnap

Budapest Büszkeség: szeretet, szabadság, feljelentés és ellenzéki „egyesülés” a betiltott Pride-on

A szeretetről, a szabadságról és a sokszínűségről beszéltek többek között a Budapest Büszkeség elnevezésű rendezvény szónokai szombaton, miközben a Mi Hazánk Mozgalom bejelentette, feljelenti a rendőrséget.

Budapest Büszkeség: szeretet, szabadság, feljelentés és ellenzéki „egyesülés” a betiltott Pride-on
2025. június 28., szombat

Erdő Péter aranymiséjét ünnepelték a Szent István-bazilikában

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hálaadó aranymisét mutatott be pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából szombaton a budapesti Szent István-bazilikában. Úgy fogalmazott: továbbra is „missziós hivatásunk van” Magyarországon.

Erdő Péter aranymiséjét ünnepelték a Szent István-bazilikában
2025. június 27., péntek

Putyin: Oroszország kész tovább tárgyalni Ukrajnával

Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben pénteken újságíróknak nyilatkozva.

Putyin: Oroszország kész tovább tárgyalni Ukrajnával
2025. június 27., péntek

Elfogtak egy csalás miatt körözött székely férfit Budapesten

Elfogtak egy csalás miatt körözött székelyföldi férfit Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) pénteken a police.hu oldalon.

Elfogtak egy csalás miatt körözött székely férfit Budapesten
2025. június 27., péntek

Nicușor Dan Brüsszelben: le kell nyelni a keserű pirulát

Péntek hajnali brüsszeli sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy a román gazdaság néhány éve „egy helyben toporog”, és szükség van a fellendítésére.

Nicușor Dan Brüsszelben: le kell nyelni a keserű pirulát
2025. június 27., péntek

Von der Leyen szerint Ukrajna kiérdemelte az uniós csatlakozást, Orbán ezt „zárójelbe teszi”

Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke.

Von der Leyen szerint Ukrajna kiérdemelte az uniós csatlakozást, Orbán ezt „zárójelbe teszi”
2025. június 26., csütörtök

EU-csúcs: kulcsfontosságú öt év előtt áll az európai védelem

A következő öt év döntő jelentőségű lesz az Európai Unióban a védelmi készenlét megerősítésében – hangsúlyozták az EU-tagállamok vezetői csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozójukon kiadott nyilatkozatukban.

EU-csúcs: kulcsfontosságú öt év előtt áll az európai védelem
2025. június 26., csütörtök

Több iskolás kisgyermeket gázolt el egy férfi Pekingben

Több kisgyermeket gázolt el autójával egy kínai férfi csütörtökön Peking külvárosának egyik általános iskolája mellett – közölték a hatóságok és a kínai állami média.

Több iskolás kisgyermeket gázolt el egy férfi Pekingben