Fotó: Presidency.ro
A Bukaresti Kilencek (B9) államfői varsói csúcstalálkozójukon nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint a NATO-nak a déli és a keleti irányból érkező veszélyekre egyaránt szolidárisan kell reagálnia - közölte Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Varsóban, a találkozó alkalmával szervezett sajtóértekezleten.
2018. június 08., 17:072018. június 08., 17:07
2018. június 08., 17:122018. június 08., 17:12
A csúcs másik házigazdájával, Klaus Johannis román elnökkel közösen megtartott sajtóértekezleten Duda elmondta: a júliusi brüsszeli NATO-csúcson előterjesztik a Bukaresti Kilencek (a V4 országai, a három balti ország, Románia és Bulgária - B9) nyilatkozatát, amely szerint
Duda szerint a varsói találkozó résztvevőinek nyilatkozata a továbbra is megoldatlan ukrajnai fegyveres konfliktusról is említést tesz, valamint a közel-keleti helyzetről is.
A NATO keleti szárnyának államait tömörítő csoport egysége iránt tudakoló újságírói kérdésre válaszolva Duda leszögezte: a B9 országainak álláspontja a "legfontosabb biztonsági témában egyezik, hasonló észrevételeik és ötleteik vannak". Úgy látta: a B9-ek közös álláspontja hozzájárul az észak-atlanti szövetség egységéhez, megkönnyíti a brüsszeli csúcsot megelőző vitát, valamint az ott folytatandó tárgyalásokat is.
Beszámolt róla, hogy a pénteki csúcstalálkozón a B9-ek főleg a NATO júliusi brüsszeli csúcstalálkozójának témáiról, a B9-ek sajátos hozzájárulásáról tanácskoztak, a biztonságról folytatott megbeszélést pedig az Európai Unió és a NATO közötti, egymást kiegészítő együttműködésre is kiterjesztették, amire Johannis szerint egyre nagyobb szükség van a jelenlegi fenyegetések dinamikája és változatossága közepette. Hozzátette:
A B9 első államfői találkozóját 2015 novemberében tartották meg Bukarestben, a NATO csapatainak a három balti országba, Lengyelországba és Romániába való telepítéséről döntő, 2016. júliusi varsói NATO-csúcstalálkozót megelőzően.
A pénteki varsói B9 államfői találkozó a második, Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviseli rajta.
Bassár el-Aszad szíriai elnök ismeretlen helyre távozott Damaszkuszból – jelentette vasárnapra virradóra az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja a szíriai hadsereg tisztjeire hivatkozva.
A külügyminisztérium azt tanácsolja a Szíriában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a polgárháborús helyzet súlyosbodása miatt azonnal hagyják el az országot bármely létező és még biztonságos útvonalon keresztül.
Washington „békés, demokratikus eljárásra” szólított fel Romániában, miután az alkotmánybíróság orosz beavatkozás gyanúja miatt pénteken érvénytelenítette a teljes elnökválasztási folyamatot, mindössze két nappal a szavazás második fordulója előtt.
Több ezer ember menekült el a közép-szíriai Homszból, az ország harmadik legnagyobb városából péntekre virradóan – közölte egy háborús megfigyelő szervezet és helyi civilek.
Romániában veszélyes helyzet jött létre, az erdélyi magyarok azonban képesek felismerni és elhárítani a veszélyt – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában a romániai <
Moszkva tagadja, hogy beavatkozott volna a romániai választásokba, miután olyan hírszerzési infomációk láttak napvilágot, miszerint egy külső állami szereplő befolyásolta az elnökválasztás első fordulóját.
Pénteken 10.30 óráig 3506 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A Fehér Ház utolsó pillanatos erőfeszítéseket tervez Ukrajna megsegítésére, beleértve több fegyver átadását és átfogó szankciókat Oroszország ellen – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön.
Emmanuel Macron csütörtök esti televíziós beszédében kijelentette, hogy kitölti francia elnöki megbizatását „annak 2027-ben esedékes végéig”.
„A román hatóságok az elnökválasztás befolyásolására tett nagyszabású és jól finanszírozott orosz erőfeszítést lepleztek le” – jelentette ki csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!