Az azeri hadsereg szerint örmény katonai célpontokat bombáznak Hegyi-Karabahban
Fotó: Azeri védelmi minisztérium
Azerbajdzsán addig folytatja a „terrorellenes intézkedéseket” Hegyi-Karabahban, amíg az ottani örmény katonai egységek nem adják meg magukat, és nem adják át a fegyvereiket – közölte kedden az azerbajdzsáni elnöki hivatal, amelyet az Azertac azeri állami hírügynökség idézett.
2023. szeptember 19., 20:052023. szeptember 19., 20:05
2023. szeptember 20., 00:062023. szeptember 20., 00:06
A közlemény szerint az elnök képviselője kész találkozni az Azerbajdzsánba beékelődött, többségében örmények lakta szakadár területen élő örmények képviselőivel. „Ahhoz, hogy leállítsuk a terrorellenes intézkedéseket, a törvénytelen örmény alakulatoknak ki kell tűzniük a fehér zászlót, valamennyi fegyverüket át kell adniuk, és az illegális rendszert fel kell oszlatni. Ellenkező esetben a terrorellenes intézkedések folytatódni fognak” – olvasható a közleményben.
Az örmény kormányfő szerint viszont etnikai tisztogatásról van szó, és az örmény hadsereg nem vesz részt a harcokban. A nemzetközi közösség számos képviselője a harci cselekmények azonnali beszüntetésére szólított fel. A szakadár terület illetékesei kedd este közölték, hogy 25-en vesztették életüket az azeri hadsereg támadása nyomán, az áldozatok közül ketten civilek.
Bakui tájékoztatás szerint először az örmény erők támadtak az azeri állásokra, és több katonát megsebesítettek. A művelet néhány órával azután kezdődött, hogy négy katona és két polgári személy örmény diverzáns akcióval elhelyezett aknák miatt életét vesztette Hegyi-Karabahban. Baku tájékoztatta Oroszországot és Törökországot a hadműveletről.
Fotó: MTI
Baku szerint a hadművelet célja az örmény katonai erők kivonásának elérése a térségből, amit a 2020. őszi háború után aláírt tűzszüneti megállapodás is előirányoz. Az azeri védelmi minisztérium szerint kizárólag katonai célpontokat támadnak.
Az örmény védelmi minisztérium közölte, hogy nincs katonai személyzete, sem felszerelése Hegyi-Karabahban. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök az Interfax orosz hírügynökség szerint kijelentette, hogy az azeri erők lakónegyedeket próbálnak meg elfoglalni. Hozzátette: azt várja, hogy az orosz békefenntartók fellépnek a helyzet stabilizálása érdekében. Ruben Vardanján volt hegyi-karabahi államminiszter Telegram-csatornáján azt írta, hogy intenzív tüzérségi tűz alatt áll a térség. „Az örmény vezetésnek el kell ismernie Artszahot (Hegyi-Karabahot), és csatlakoznia kell állampolgáraink védelméhez” – írta.
Hegyi-Karabah és kisebb környező területek a Szovjetunió felbomlását követően, az 1994-ben véget ért örmény-azeri háború után az örmény szakadárok ellenőrzése alá kerültek, de a 2020-as őszi háborúban Baku jelentős területeket visszafoglalt.
„Azerbajdzsán katonai műveletével kapcsolatban számunkra az első (Hegyi-)Karabah békés lakosságának – az örmény lakosságnak – a biztonsága, ennek érdekében minden intézkedést meg kell tenni. Mindkét féllel kapcsolatban állunk. Hadseregünk azon dolgozik, hogy a rendezési folyamatot visszatereljük a politikai és diplomáciai síkra” – mondta. Peszkov rámutatott, hogy a Kreml szerint a diplomáciai rendezés egyetlen „érdemi alapja” a harci cselekmények beszüntetéséről 2020-ban megszületett orosz-azeri-örmény háromoldalú megállapodás, amelyeknek tető alá hozásában döntő szerepe volt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Putyin szóvivője hozzátette, hogy figyelembe kell venni az új realitásokat, vagyis azt, hogy az örmény fél elismerte Azerbajdzsán területét az 1991-es állapotok szerint. Peszkov azt mondta, nem tudja megerősíteni, hogy Oroszországot előre tájékoztatták volna az Azerbajdzsán által megindított hadműveletről. Baku korábban azt közölte, hogy tájékoztatta a „terrorellenes műveletről” az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságát. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a békefenntartók csak néhány perccel a művelet megkezdése előtt értesültek az azeri katonai akcióról.
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Az európai uniós tagállamok nagyköveti szinten elvben megállapodtak „az Oroszország lekötött vagyonából származó rendkívüli bevételekkel kapcsolatos intézkedésekről”, a pénz Ukrajna helyreállítását és katonai védelmét fogja támogatni.
Ukrajna érdekelt a jószomszédi kapcsolatokban Magyarországgal, és a kétoldalú együttműködés fejlesztésében a kereskedelem, az energia és a logisztika területén – emelte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi portálon.
Új dokumentumot tesz közzé a Mária-jelenésekről május 17-én a Vatikán tanítóhivatala, a Hittani Dikasztérium.
Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Amig január végén 4 303 115, februárban pedig 4 234 595 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek, addig március végén 4 211 495 ukrajnai menekült élt ilyen jogállással az EU valamely tagországában.
Egymillió moldovai állampolgár rendelkezik román útlevéllel is, aminek meg kell könnyeítenie az ország EU-csatlakozását, de a többség nem támogatja a Romániával való egyesülést – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.
Az Egyesült Államok visszatartott egy az Izraelnek szánt bombaszállítmányt, mivel aggályosnak tartotta, hogy azokat egy rafahi támadás során felhasználhatják – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN szerint.
A NATO-tagállamoknak növelniük kell a hadiipari termelésüket – szögezte le kedd esti washingtoni sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis.
A Hamászra gyakorolt katonai nyomás nélkül nem lehetséges a Gázát uraló iszlamista terrorszervezet által elrabolt izraeli túszok kiszabadítása – ezzel indokolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Rafah elleni műveletek megkezdését.
szóljon hozzá!