Ezzel kapcsolatban Juncker azt mondta, az EU elismeri, hogy Törökországnak biztonsági fenyegetést lát Szíriával közös határán, de ha Törökország nem tesz eleget a felszólításnak, ne várja el, hogy az unió anyagilag hozzájáruljanak az ország biztonságához. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében egyebek mellett hangsúlyozta, a szíriai konfliktus tartós megoldása nem érhető el katonai úton. A kiújuló harcok tovább rontják a régió stabilitását, súlyosbítják a polgári lakosság szenvedését, valamint nehezítik az ENSZ által irányított politikai folyamat kilátásait a béke elérésére.

Kijelentette, az egyoldalú török fellépés veszélyezteti a Törökországot is soraiban tudó nemzetközi koalíciónak az Iszlám Állam elleni harcban élért katonai sikereit. A katonai beavatkozás táptalaja lehet a terrorszervezet újjáéledésének, amely komoly fenyegetést jelent a regionális, nemzetközi és az európai biztonságra. Mint közölte, nem valószínű, hogy a tervezett biztonsági övezet megfelelne az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) támasztotta nemzetközi kritériumoknak. Az EU nem nyújt stabilizációs vagy fejlesztési segítséget azokon a területeken, ahol a helyi lakosság jogait figyelmen kívül hagyják – tette hozzá. „Törökország biztonsági aggályait politikai és diplomáciai eszközökkel kell kezelni a nemzetközi humanitárius joggal összhangban, nem pedig katonai fellépéssel” – idézte az MTI Mogherinit.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán jelentette be, hogy megkezdődött a török hadművelet Északkelet-Szíriában a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport – amely az SDF gerincét adja –, valamint az Iszlám Állam terrorista szervezet dzsihadistái ellen. A Béke Forrása fedőnevű hadművelet, amelyben egy Törökországgal szövetséges milícia is részt vesz, elsősorban az YPG ellen irányul a török tájékoztatás szerint, az ankarai kormány ugyanis biztonsági kockázatként tekint a délkeleti határán jelenlévő milíciára.