HIRDETÉS
Macedónia és Albánia előrehaladása fontos előrelépés a nyugat-balkáni régió egésze számára – jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Hozzátette, a „reformfolyamatnak és a korszerűsítésnek” ugyanakkor folytatódnia kell, ez az érintett államoknak és az Európai Uniónak is érdeke.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, mindkét országban történtek előrelépések, azonban további komoly erőfeszítésekre van szükség. Egyebek mellett figyelmeztettek: a reformfolyamattal párhuzamosan a macedón–görög névvitát is sürgősséggel meg kell oldani. Továbbá rámutattak, az EU-nak is fel kell készülnie új tagok fogadására, intézményi és pénzügyi szempontból egyaránt.
Albánia 2014, Macedónia pedig már 2005 óta tagjelölti státussal rendelkezik.
A tárgyalások hivatalos megkezdéséről a tagországok állam- és kormányfői döntenek, egyesek abban reménykednek, hogy erre már a júniusi EU-csúcson sor kerülhet.Emmanuel Macron francia elnök kedden arról beszélt, hogy a bővítés előtt az EU-nak belső reformokra van szüksége, több más tagállam azonban erősen támogatja az eddig kimaradó nyugat-balkáni országok mielőbbi felvételét.
– mondta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök.
A brüsszeli testület kedden tette közzé friss bővítési jelentését, amely a folyamat helyzetét tekinti át, mind általánosságban, mind országonkénti lebontásban. Leszögezték, az előrelépés elsősorban a demokratikus, jogállamisági, igazságügyi, alapjogi és gazdasági reformok területén elért konkrét eredményektől függ, ez „hosszan tartó erőfeszítéseket, visszafordíthatatlan reformintézkedéseket” igényel.
– mutatott rá az EU javaslattevő-végrehajtó szerve.
Törökország kapcsán kiemelték: haladéktalanul fel kellene oldania a 2016 nyári puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot. A szervezet ismételten határozottan elítélte a hatalomátvételi kísérletet, elismerve Ankara jogát a súlyos fenyegetésekkel szembeni arányos fellépésre, azonban leszögezte, hogy aggodalomra ad okot az elrendelt intézkedések „aránytalansága és kollektív jellege”. Mint írták, a hatóságok fellépése „csorbította bizonyos polgári és politikai jogok, például a szólás- és a gyülekezési szabadság érvényesülését”, és más területeken is romlott a helyzet az országban.
Emlékeztettek rá, a törökországi tisztogatások során az elmúlt két évben több mint 150 ezer embert vettek őrizetbe, legkevesebb 110 ezret pedig felfüggesztettek az állásából vagy elbocsátottak.
Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal már megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia és Albánia tagjelöltek, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig potenciális tagjelölt ország.
