Nyerőember. Mircea Geoană magas tisztségbe került a katonai szervezetben
Fotó: nato.int
A Nyugat-barát atlantista politika jutalma, illetve Románia stratégiai fekvésének következménye, hogy Mircea Geoanát nevezték ki a NATO főtitkárhelyettesévé – kommentálta a fejleményeket lapunknak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
2019. július 19., 11:202019. július 19., 11:20
2019. július 19., 11:232019. július 19., 11:23
Mircea Geoană kinevezése az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkárhelyettesévé egyrészt a román atlantista törekvések elismerése, másrészt üzenet is Bukarestnek, hogy csakis nyugati orientációjú politikusok kerülhetnek pozícióba – jelentette ki a Krónika kérdésére Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Lapunk Geoană szerdai kinevezése kapcsán arra volt kíváncsi, hogy ez Románia NATO-ban folytatott sikeres tevékenységének elismerése, vagy inkább továbbra is arról szól, hogy stratégiai fekvése miatt az ország rendkívül fontos partner Amerika számára.
Mircea Geoană volt román külügyminiszter látja el ezentúl a NATO főtitkárhelyettesi tisztségével járó teendőket, ő az első román tisztségviselő, aki betölti a magas rangú pozíciót a katonai szövetség élén.
Barabás T. rámutatott: a NATO általános ügyekben illetékes főtitkárhelyettesi kinevezése összetett okokra vezethető vissza, amelyek közül leginkább Románia lelkes atlantista politikája, stratégiai helyzete, és NATO-missziókban (Afganisztán) való részvétele a mérvadó.
Jelenleg a román politikai baloldalon a nacionalista-populista erők dominálnak, akik gyakran kritizálták eddig a Nyugatot. Liviu Dragnea háttérbe szorulásával visszatérnek az előtérbe a NATO-t és EU-t feltétel nélkül támogató, amerikai, francia és német képzésben részesült vezetők” – fejtette ki.
Felvetésünkre, hogy Geoană kinevezése mennyiben tudható be a román diplomáciai lobbi érdemének, a szakértő rámutatott: az Egyesült Államok döntéshozói köreiben igen élénk a román diplomácia, de ez nem meglepő, hiszen 140 éve, az ország függetlensége óta tapasztalható, hogy az éppen aktuális nagyhatalom legélénkebb szövetségese Románia a régiónkban. „Ennek fő oka az, hogy az állam elitje kevésbé a belső reformokkal, hanem inkább a nemzetközi pozíciók erősítésével képzelte elérni nemzetpolitikai, gazdasági céljait. Lényegi különbség az elmúlt évszázadhoz képest, hogy a diplomácia, a külpolitika tevékenysége igen bőségesen és gyorsan jelenik meg a hírekben, és ezáltal az előbbieknél erősebben befolyásolja a közvéleményt, és áttételesen a nyugati kormányokat.
– világított rá az ügy hátterére Barabás T. János.
Kérdésünkre, miben áll pontosan Románia stratégiai fekvésének jelentősége, ami miatt ennyire fontos Washingtonnak, az elemző elmondta: az Egyesült Államok Kongresszusa által három évvel ezelőtt elfogadott nemzetbiztonsági stratégia Oroszországot nevezi meg rövid távon a fő biztonsági kihívásnak és a hibrid hadviselés (egyféle kihívásra másféle válasz a közvélemény alakítása érdekében) felfutásával számol – hosszú távon a fő ellenfél Kína egy egyre összetettebb nemzetközi rendszerben.
Törökország NATO-tól való távolodásával Oroszország blokkolása Dél-Kelet Európában egyre inkább Bukarest feladata lesz. A Fekete-tenger, Kelet-Európa és a Balkán térsége a hátországa a fő konfliktuszónáknak (Donbasz, Krím, Közel-Kelet, Észak-Afrika)” – világított rá a kontextusra az elemző.
Annak kapcsán, miért épp Mircea Geoană a kiszemelt, kifejtette: olyan helyettes főtitkárra van szükség, aki a NATO új típusú kihívásait érti mind földrajzi (Kelet-Európa, Afrika, Kína), mind tipológiai (hibrid, aszimmetrikus, gazdasági, információs) szempontból. Eddigi tevékenysége, tanulmányai ez utóbbiakat támogatják. Geoanának sikerült széles konszenzussal, konfliktuskerülő módon politizálni külügyminiszterként, EBESZ-vezetőként, szenátorként. „Sajátos módon ez a konfliktuskerülő magatartása volt hátrányos Traian Băsescuval szemben a 2009-es elnökválasztás során” – emlékeztetett a Geoană által a második fordulóban elszenvedett vereségre.
Azt is elmondta: a kinevezésben az is szerepet játszik, hogy Geoană négy évig washingtoni nagykövet volt.
– mutatott rá.
Lapunk arra is kíváncsi volt, Magyarországnak miért nem sikerült elcsípnie egy ilyen fontos tisztséget: kisebb a lobbiereje, diplomáciai kapacitása, mint Romániának, vagy ismét csak a stratégiai fekvés és az ország mérete számít? Felvetésünkre emlékeztetett: a biztonságpolitika a kemény eszközök diszciplínája, a magyar honvédség stratégiai szerepe és ellátottsága pedig szerény európai viszonylatban.
„Ez lassan változik, élénkül Magyarország haderőépítése és részvétele a nyugati biztonság- és katonapolitikában, a magyar tiszteket nagyra becsülik például a NATO izmiri szárazföldi parancsokságán.
Geoană csak úgy tud sikereket elérni új pozíciójában, ha a tőle megszokott tisztelettel, következetességgel mélyíti a NATO térségbeli együttműködését” – összegzett Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!