Az Európai Néppárt (EPP) több nemzeti delegációja abban bízik, hogy a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentés jövő heti európai parlamenti szavazása után meglesz a szükséges többség a jobbközép erőket összefogó pártcsaládon belül a Fidesz kizárására – írta szombaton a Politico.
2018. szeptember 08., 15:362018. szeptember 08., 15:36
A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy az EPP-ben továbbra is vannak törekvések a magyar kormánypárt kizárására, de a többség egyelőre kivárja, mit fog mondani Orbán Viktor miniszterelnök a Sargentini-jelentés keddi vitáján, és arra, hogyan fog reagálni Manfred Weber frakcióvezető. „A kérdés, hogy milyen széles a néppárt ernyője, mely pártok férnek be alá és melyek nem, a jövő héten rendkívül aktuálissá válik” – áll a cikkben.
„Ez a politikai realitás a magyarázata annak, miért vallottak kudarcot a Fidesz kizárására irányuló eddigi törekvések, az ugyanis talán azt eredményezné, hogy a következő ciklusban az EPP elveszíti a legerősebb frakciónak kijáró előnyöket” – vélekedtek. Egyes tagpártok eddig is elfogadhatatlannak tartották a magyar kormány tevékenységét, ők abban reménykednek, hogy a jövő heti szavazással eljön végre a pillanat, amikor meglesz a kellő támogatottsága a Fidesz kizárásának, ez azonban a Politico szerint közel sem egyértelmű. „Manfred Weber a status quo megőrzésének pártján van, mivel szerinte ez az egyetlen módja Orbán Viktor „kordában tartásának” – írta a Politico.
Egy névtelenséget kérő illetékes szerint Weber nemrég telefonon beszélt Orbánnal, és egyértelművé tette: „nem segítenek neki, ha a magyar miniszterelnök sem segít nekik”. Miközben korábban számos nemzeti delegáció ellenérzéseit fejezte ki a Fidesz EPP-tagságával kapcsolatosan, a híroldal megkeresésére ezúttal mindössze két tagpárt erősítette meg, hogy támogatnák a jelenlegi kizárási törekvéseket, a többség még kivár.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
szóljon hozzá!