Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
2022. április 24., 10:212022. április 24., 10:21
2022. április 25., 07:092022. április 25., 07:09
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója. Az anyaországban vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor vagy 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.
A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések a saját politikai mozgalmat vezető, 44 éves Emmanuel Macron győzelmét jelzik 55,5 - 57,5 százalék közötti támogatottsággal.
A felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak 68-72 százaléka kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók 73,7 százaléka szavazott. Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 74,6 százalékos volt a részvétel.
A két forduló között a két továbbjutott jelölt mindenekelőtt az első fordulóban 22 százalékos támogatottságot szerzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóit szólította meg. Marine Le Pen a megélhetési problémákra építve a kampányát azt ígérte, hogy a legelesettebbeket kívánja elnökként képviselni, míg Emmanuel Macron jelezte, hogy nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem a következő ötéves ciklusban.
Az Ipsos-Sopra Steria pénteken megjelent felmérése szerint
A franciák 1958 óta tizenegyedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.
Második alkalommal fordult elő, hogy nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba, s az öt évvel ezelőtti második forduló szereplői mérkőzhetnek meg ismét egymással. 2017-ben Macron kétharmados győzelmet aratott Marine le Pen felett.
Mindkét jelölt az ország északi részén voksol: Emmanuel Macron a Calais-hoz közeli Le Touquet nevű tengerparti kisvárosban, ahol feleségével nyaralója van, Marine Le Pen pedig pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik legfőbb bázisának számító Hénin-Beaumont-ban.
Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 13-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Emmanuel Macron jelenlegi mandátuma. A megválasztott államfő által kinevezett új kormányfő fogja vezetni a kampányt a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt, amelynek eredménye alapján nevezi majd ki az elnöki program végrehajtásáért felelős kormányt.
A nemzetgyűlési választások két hónap múlva az elnökválasztás harmadik fordulójának ígérkeznek, miután a felmérések alapján jelenleg sem Macron pártja, a Köztársaság lendületben, sem a Nemzeti Tömörülés nem rendelkezne abszolút többséggel a nemzetgyűlésben.
Jean-Luc Mélenchon egy múlt heti tévéinterjúban bejelentette, hogy júniustól ő kíván a miniszterelnök lenni, s a baloldali pártok között már megkezdődtek a tárgyalások az összefogásról annak érdekében, hogy az új államfő a baloldali tömbbel együttműködve úgynevezett politikai „társbérletben” legyen kénytelen kormányozni.
A Romániában élő francia állampolgárok Bukarestben, Kolozsváron és Jászvásáron voksolhatnak a francia elnökválasztáson
A Romániában élő francia állampolgárok Bukarestben, Kolozsváron és Iaşi-ban szavazhatnak a francia elnökválasztás második fordulójában. Az országban a bukaresti francia nagykövetségen, illetve a kolozsvári és a jászvásári (Iaşi) Francia Intézetnél alakítottak ki szavazóhelyiségeket – írja az Agerpres. A franciaországi elnökválasztás április 10-i első fordulója után a francia nagykövetség közölte, hogy a szavazásra regisztrált 3040 francia állampolgár közül 1451-en adták le voksukat. A Romániában voksolók 42,44 százaléka a jelenlegi államfőre, Emmanuel Macronra szavazott, 6,2 százalék pedig Macron második fordulóbeli ellenfelére, Marine Le Penre adta voksát.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16. és november 1. között 571 110 agrártermelőnek utalta át a gazdákat megillető mezőgazdasági támogatások előlegét.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték és eltiltották szakmájának gyakorlásától Nelu Tătaru volt egészségügyi minisztert, aki korrupciós ügyben érintett.
Bűnszervezet létrehozása, fegyvertartásra vonatkozó jogszabályok megsértése, minősített csempészés és kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt 131 házkutatást tartott hétfőn a DIICOT és a rendőrség.
A román kormány 2025-re a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kívánja növelni a védelmi költségvetést – derült ki hétfői sajtóértesülésekből.
Az elmúlt nap során 13 embert mentettek meg a Salvamont csapatai, kettőt közülük kórházba szállítottak – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.
Tulcea megye északi részén ismét légiriadót adtak ki, miután vasárnap este drónok csoportjait észlelték, amelyek az ukrán légtér felé tartottak a román légtér közelében.
Bírálta vasárnap a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a román igazságszolgáltatás működését, és felrótta a kábítószer-kereskedelem visszaszorítását célzó hatékony intézkedések hiányát.
Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.
Egy 19 éves fiatalember meggyilkolásával gyanúsítanak egy 17 éves Máramaros megyei fiút.
Egy ember életét vesztette szombaton egy robbanásban, amely az A7-es autópálya munkatelepén történt, a Prahova megyei Dumbrava település térségében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!