Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára éles szavakkal ítélte el Oroszország „vakmerő és indokolatlan” támadását Ukrajna ellen, és bejelentette, a szövetségesek összeülnek, hogy levonják a következtetéseket Moszkva „agresszív cselekményeiből”.
2022. február 24., 07:272022. február 24., 07:27
2022. február 24., 08:382022. február 24., 08:38
„Ismételt figyelmeztetéseink és a diplomáciai párbeszédre intő szüntelen erőfeszítéseink ellenére Oroszország az agresszió útját választotta egy szuverén és független ország ellen” – írta Stoltenberg csütörtök hajnali közleményében. A főtitkár katonai akciójának azonnali leállítására és Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására szólította fel Oroszországot. Bejelentette, hogy
„Ukrajna népe mellett állunk ebben a rettenetes időszakban. A NATO mindent meg fog tenni szövetségeseinek védelme érdekében” – fogalmazott a főtitkár.
– jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában.
Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát. Felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét.
Joe Biden amerikai elnök eközben úgy nyilatkozott, hogy Oroszország „szándékosan háborút kezdett” Ukrajna ellen, és egyedül felelős azért, hogy emiatt emberek fognak szenvedni és meghalni. Hozzátette:
az Egyesült Államok és szövetségesei elszántak arra, hogy Oroszországot ezért „felelősségre vonják”.
Biden helyi idő szerint szerda éjjel közölte, hogy követni fogja a helyzet alakulását a Fehér Házban, és biztonsági csapata tájékoztatja őt a fejleményekről. Csütörtök reggel a korábbi tervek szerint a hét legfejlettebb ipari ország (G7) vezetőivel a további lépésekről fog tanácskozni.
– írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök kora reggel a Facebookon közzétett bejegyzésében.
„A feladat most, mint mindig a magyar emberek biztonságának garantálása. Kijevi nagykövetségünk működik, az Ukrajna területén tartózkodó magyarok számára rendelkezésre áll. A munkatársaim a helyszínen minden segítséget megadnak” – fogalmazott a magyar diplomácia vezetője.
„Románia a demokratikus nemzetközi közösséggel együtt határozottan elutasítja ezt a felelőtlen viselkedést, amely aláaknázza a nemzetközi kapcsolatok alapjait, és a nemzetközi jogrendet” – áll Klaus Iohannis állásfoglalásában. A román államfő megállapította: „az Orosz Föderáció újfent bizonyította, hogy nem érdekli az európai és euro-atlanti közösség által kezdeményezett építő és felelős párbeszéd, és erővel próbálja érvényesíteni az úgynevezett érdekszférák iránti igényét”.
Iohannis teljes szolidaritásáról biztosította Ukrajnát, a katonai agresszió azonnali feltétel nélküli leállítására és az orosz csapatok kivonására szólított fel. Egyben közölte: Románia kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának. Ugyanakkor
Kijelentette: országa e tekintetben is kész megadni a szükséges segítséget. Az államfő ugyanakkor azt is közölte: a román állampolgároknak nincs mitől félniük. Országuk a NATO-tagság révén története legteljesebb biztonsági garanciáit élvezi.
A kormányfő hozzátette: Románia állandó kapcsolatban áll a NATO-s és EU-s partnereivel, és készen áll a szükséges intézkedésekre a térség biztonságának a biztosítása érdekében.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!