Fotó: Agerpres/EPA
Egy ötvenmillió ember által lakott terület néhány nap alatti karantén alá vonása példátlan a világtörténelemben, márpedig ez történt Kínában a koronavírus miatt. A járvány terjedését illetően ugyanakkor nem mindegy, hogy merre és milyen mértékben hordta szét a vírust a korábban távozott többmilliós tömeg. A kialakult helyzet miatt a kínai gazdasági növekedés akár több százalékkal is csökkenhet, ami az egész világra kihat. Szakértők nyilatkoztak a Krónikának.
2020. január 30., 18:342020. január 30., 18:34
Hihetünk-e a kínai hivatalos beszámolóknak a koronavírus körüli hírekkel kapcsolatban, mennyire erős a cenzúra a kommunista országban? – kérdeztük Salát Gergely Kína-szakértőtől és Sitkei Leventétől, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetőjétől. Salát Gergely szerint a 2002–2003-as SARS-járvány idején a kínai hatóságok megtanulták, hogy eltussolással nem lehet egy fertőző betegséget legyőzni. Ezért onnantól fogva, hogy egyértelművé vált, itt komoly veszélyről van szó, a közvéleményt és az Egészségügyi Világszervezetet megfelelően tájékoztatják a betegség terjedéséről. „Persze a kritikák szerint mindezt elkezdhették volna korábban is, de ahhoz elég sok idő kell, hogy az itt-ott előforduló influenzaszerű eseteket összekössék, és felismerjék, hogy egy új vírus jelent meg” – mondta Salát Gergely, hozzátéve: utólag könnyű okosnak lenni. Úgy véli, az okostelefonok világában nem is lenne sok értelme titkolózni.
Mindez persze nem jelenti azt az egyetemi oktató szerint, hogy minden illetékes káder a helyzet magaslatán lenne az ázsiai országban, rengeteg a szervezési hiba, bénázás, kommunikációs probléma.
– fogalmazott a Krónikának a szakértő. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője szerint az biztos, hogy a hatóságok nem akarják eltitkolni az ügyet, a koronavírus a vezető téma mindenütt.
Nem titkolóznak. Az Egészségügyi Világszervezetet megfelelően tájékoztatják a betegség terjedéséről.
Elmondta, a cenzúrát a közösségi hálózatokon lehet érzékelni, ahol a rendszert kritizáló bejegyzéseket törlik, pontosabban úgy tűnik, mintha a népharagot a vuhani helyi hatóságok irányába próbálnák terelni a szent és sérthetetlen központi vezetés helyett. Vagyis a vuhani párttitkárt lehet szidni a helyzet rossz kezelése miatt, Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkárt nem – illusztrálta a helyzetet Salát.
„A hírek belföldi fogadtatása sokkal fontosabb a külföldi hatásnál, így feltehetően ez ügyben is igyekeznek a pánikot elkerülni és a lakosságot minél gyorsabban megnyugtatni, különös tekintettel a most kezdődő munkaszünet közeledtével. Feltehetően a kínai sajtó által közreadott adatok elfogadhatóak, nem tűnik valószínűnek, hogy Vuhanban súlyosabb a helyzet, mint amiről beszélnek” – mondta lapunknak a Kínát jól ismerő újságíró.
Bejárta a világsajtót a hír, miszerint gyakorlatilag napok alatt épül kórház Kínában. Fantasztikusan profi rendszerről van szó, amely tökéletesen kezeli a helyzetet, vagy inkább ügyes propagandáról? – kérdeztük a téma ismerőitől. Salát Gergely szerint Kínában hat–tíz nap alatt felépíteni egy épületegyüttest nem számít különösebben gyorsnak. „A kínaiak eddig is híresek voltak arról, hogy elképesztő gyorsan építkeznek. Vagy lehet, hogy mi építkezünk elképesztően lassan. Az előre legyártott elemekből legószerűen összerakott gyorsházak természetesen nem feltétlenül lesznek a legjobb minőségűek, de nem is örök életűnek szánják őket, a kínai épületek többségét eleve úgy tervezik, hogy egy-két évtizeden belül lebontják, hogy újat építsenek a helyükre” – tájékoztatott a szakértő.
„Persze propagandafogásnak se rossz egy ilyen projekt, de az elsődleges szempont nem ez, hanem az, hogy kell egy hely, ahol ha meggyógyítani nem is, de legalább elkülöníteni el tudják a várhatóan egyre nagyobb számú fertőzöttet. Ez pedig nem túl biztató” – tette hozzá a Kína-szakértő.
A járvány, illetve az ennek kezelését szolgáló intézkedések a lehető legrosszabbkor, a holdújév idején bénítják meg a kínai életet
Fotó: Agerpres/EPA
Sitkei Levente szerint az, hogy felépítenek egy külön kórházat csak a vírushelyzet kezelése érdekében, inkább tűnik pánikszerű, eltúlzott reakciónak, mint egy profi módon működő rendszer bizonyítékának. „A kínaiak szemében is ugyanúgy felmerülnek a kérdések ebben a témában, mint Európában, ők se tudnak mindent, Vuhan legtöbbjük szemében ismeretlen terület, és aggódnak, hogy mi történik, ha elterjed a világon a gyilkos vírus. Ők is néznek híradókat és olyan filmeket, amelyek bemutatják ezt a járványt, és borzasztóan aggódnak, hogy ez megtörténhet bármelyik pillanatban, főleg a SARS-vírus után néhány évvel. A kórház felépítése valószínűleg ennek a félelemnek akar gátat szabni, mutatva a rendszer azonnali aktivitását, de ha úgy tekintjük, hogy a kormányzat egy új kórházat szentel csak ennek a vírusnak a kezelésére, inkább aggodalmat kell hogy keltsen ez a döntés” – véli a külpolitikai újságíró.
Lapunk azt is megkérdezte a szakértőktől, mit veszíthet Kína egy elhúzódó járványválsággal gazdasági, politikai szempontból. Salát Gergely kiemelte:
„Ez az az időszak, amikor a kínaiak a legtöbbet fogyasztanak – utaznak, esznek, méghozzá sokat, ajándékot vesznek, szórakoznak. Most ez jórészt elmarad, ami közvetlenül érezteti a hatását bizonyos szektorokban. Különösen problémás ez, mert az utóbbi években éppen a belső fogyasztást igyekeztek a gazdasági növekedés hajtómotorjává tenni. Ráadásul épp a napokban jött ki a tavalyi GDP-növekedési adat, amely három évtizede a legalacsonyabb, s ez szintén nem jó hír” – összegzett az egyetemi tanszékvezető. Úgy véli, ha a vírust sikerül néhány hét vagy hónap alatt megfékezni, akkor a most elhalasztott fogyasztást pótolhatják, s a károk csak rövid távon jelentkeznek.
Salát Gergely szerint a gazdasági növekedés akár több százalékkal csökkenhet, ami az egész világra kihat, nem véletlenül esnek az amerikai és egyéb tőzsdék is. „A politikai hatás sem kizárt, a Kínai Kommunista Párt ugyanis arra alapozza legitimációját, hogy az elmúlt negyven évben meg tudta teremteni azokat a kereteket – a közbiztonságtól a politikai stabilitásig, a modern infrastruktúráig –, amelyek lehetővé teszik a keményen dolgozó kínai emberek számára a gyors és folyamatos gyarapodást. Ha ezek a keretek megrendülnek, s a párt képtelen biztosítani a további gyarapodáshoz nélkülözhetetlen rendet, az alapvető biztonságot, az nagyon súlyos politikai válsághoz vezethet, hiszen akkor a vezetés a legalapvetőbb feladatát nem teljesíti. Minderre azonban kevés esélyt látok, mert minél inkább terjed a vírus, annál drasztikusabb intézkedéseket hoznak, amelyek egy bizonyos szintet elérve már megakadályozzák a további terjedést” – fogalmazott a Kína-szakértő, aki szerint
Ez hamarosan, a lappangási idő leteltével ki fog derülni – tette hozzá.
Kína esetleges gazdasági, politikai veszteségeivel kapcsolatban Sitkei Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban a légi közlekedés sérülhet a hosszúra nyúló ellenőrzések miatt, emellett a kínai – bárhonnan érkező – csoportokat is kevésbé szívesen fogadják majd a világ többi részén. „A kínai kormányzat sokkal jobban figyel a saját lakossága reakciójára, mint a külvilágéra, s a kínaiak alapvetően nagyon bíznak saját országuk vezetésében, ezért szinte kizárható, hogy akármilyen járványhelyzet jelentősen befolyásolná a kínai politikai helyzetet. Ebben az esetben azt se tudjuk, valóban veszélyes-e a vírus, vagy hasonlóan megtévesztő politikai propagandaakcióról van szó, mint akár a brazíliai esőerdők égése vagy az ausztráliai bozóttüzek terjedése. Könnyen elképzelhető, hogy egy hónap múlva már csak a tudatosabb olvasók emlékeznek rá, hogy létezett a vírusprobléma, vagy Vuhan városa” – hangsúlyozta a Magyar Nemzet újságírója.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
Spanyolországban dühös tömeg fogadta és megdobálta vasárnap az özönvízszerű esők okozta áradások helyszínére látogató közjogi méltóságokat.
A Külügyminisztérium vasárnap délután utazási figyelmeztetést adott ki a román állampolgárok számára, miután a spanyol meteorológusok vörös vagy narancssárga riasztást adtak ki intenzív esőzések és erős szél miatt.
Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített szavazókörzetekben járulnak urnákhoz.
Már több mint 75 millió amerikai állampolgár szavazott előre a november 5-i elnökválasztásokon, miközben egy felmérés szerint a demokrata elnökjelölt szeptember óta először jött föl az első helyre a billegő államnak tartott Michiganben.
Maia Sandu és Alexandr Stoianoglo mérkőznek meg a második fordulóban a moldovai elnökválasztáson, amely szimbolikus összecsapássá vált Nyugat és Moszkva között. Délután 1 óráig a szavazók több mint 29 százaléka adta le voksát.
Legkevesebb negyvenkét palesztin halt meg, több mint százötvenen pedig megsebesültek izraeli légi és tüzérségi támadásban a Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirát menekülttáborban – közölték palesztin egészségügyi vezetők szombaton.
Nagy változás előtt áll a nyugati világ: van egy új közép, van egy új többség, az emberek nagy többsége békepárti, migrációellenes és genderellenes – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap.
A spanyolországi áradások után eltűntnek nyilvánított 16 román állampolgár közül heten biztonságban vannak – közölte szombaton este a külügy. Ugyanakkor további tízezer rendfenntartót vezényelnek Valencia tartományba, hogy részt vegyenek a segítőmunkában.
Történelmi mértéket ért el szombaton a légszennyezés Lahorban, Pakisztán második legnagyobb városában, ahol a hatóságok már intézkedtek, hogy megkíséreljék megfékezni a szmogot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!