Fotó: mti
Az európaiak továbbra is a migrációt tartják a legaggasztóbbnak az Európai Unió előtt álló problémák között, emellett az éghajlatváltozás kérdésének megoldását is egyre többen sürgetik a tavaszi felmérésben rögzített adatokhoz képest – derült ki az Európai Bizottság pénteken közzétett, az egész Európai Unióra kiterjedő elégedettségi felméréséből.
2019. december 20., 17:222019. december 20., 17:22
A felmérés szerint a migrációt a leginkább aggodalomra okot adó kihívások között említők aránya a tavaszi felmérés óta uniós szinten változatlanul 34 százalékon áll.
Az európai válaszadók 24 százaléka gondolja így, ami a legutóbbi felmérés óta 2 százalékos, az elmúlt öt évet tekintve pedig 19 százalékos emelkedést jelent.
Az európaiak számára a harmadik legaggasztóbb az Európai Unió gazdasági helyzete, amelyről a válaszadók 18 százaléka vélekedett így, míg a terrorizmus tavasz óta három százalékos csökkenés mellett, 15 százalékos aránnyal a negyedik helyre került.
Uniós szinten továbbra is kiemelt helyen szerepel, változatlanul 12 százalékkal a munkanélküliség kérdése – közölték.
A megkérdezettek saját országukra vonatkozóan az egészségügyi és szociális biztonságot tartották a legfontosabb nemzeti kérdésnek (23 százalék). A második helyen a környezetvédelem (21 százalék) szerepel, amelyet tavasz óta 1, 2014 óta 14 százalékkal említettek többen. A munkanélküliség a harmadik helyen áll 20 százalékkal. A megélhetési költségekkel kapcsolatos aggodalom három százalékponttal 18 százalékra csökkent, így most a negyedik helyen áll. Saját országuk problémái között a válaszadók 17 százalékban vélekedtek úgy, hogy a bevándorlás valós kihívást okoz, ez az arány a 2015 őszén elért 36 százalékos csúcsértékhez képest jelentősen csökkent – írták.
A jelentésből Magyarországra vonatkozóan az derült ki, hogy a válaszadók 52 százaléka bízik az uniós intézményekben, amíg az uniós átlag e tekintetben 43 százalék. A magyarok 61 százaléka vélekedett úgy, hogy az unióban működik a demokrácia, amíg az uniós átlag e kérdést tekintve 52 százalék volt. Arról, hogy a válaszadók milyen mértékben érzik magukat uniós polgárnak, a magyarok 80 százaléka válaszolt pozitívan, magasabb arányban, mint a 70 százalékos uniós átlag.
A felmérésből az is kiderült, hogy az európai gazdasági és monetáris unió szempontjából a magyarok 60 százalékban, valamivel a 62 százalékos európai átlagnál kevesebben érezték fontosnak az euró mint közös uniós fizetőeszköz használatát.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!