Az iparosodás korszakában, a múlt század elején hanyatlásnak indult a környék népművészete, amelyet Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka munkásságának köszönhetően sikerült megmenteni.

Egyébként édesanyja, édesapja is itt nyugszik, azért is ide illene az emlékjel” – mondta Hover Zsolt. Hozzátette, két hete kezdték el a gyűjtést, már kaptak ígéreteket, vannak, akik lelkesen felkarolják az ügyet, így remélik, hogy összegyűl majd az összeg.

A Kalotaszegi Magyar Napok, amelyet a pandémia után végre újra megszervezhettünk tavaly nyáron, sikeresnek bizonyult, és ez is azt bizonyítja, hogy a magyarság itt él és létezik” – mondta el Hover Zsolt.

Munkássága háziipart teremtett

Hóry Etelka 1845. május 28-án született, „Kalotaszeg nagyasszonya” a magyargyerőmonostori lelkész, terebesi Hory Farkas és nemes Aumüller Rozália lánya volt. Édesapja református lelkészként költészettel is foglalkozott, ő vezette be lányát a latin nyelv ismeretébe, megszerettette vele a magyar klasszikusokat. „Már leánykorában erős vágy ösztönözte az irásra, de hajlamát maga fékezte, nem akart rosszabb gazdasszony lenni anyjánál, s amit titokban irt is, megsemmisitette. Miután azonban férjhez ment Gyarmathy Zsigmondhoz s szerető feleségnek, gondos anyának és jó háziasszonynak bizonyult, felküldte egyik elbeszélését (A nő gyöngesége) Katinka név alatt a Fővárosi Lapokba.

Hory Etelka gyermekkorát szülőfalujában töltötte, ahol édesapjától tollforgatást, nagynénjétől pedig kalotaszegi varrottas készítését tanulta. 1853-ban a kolozsvári leánynevelő intézetbe került. 1862-ben férjhez ment a szintén nemesi származású érsekújvári Gyarmathy család sarjához, érsekújvári Gyarmathy Zsigmondhoz, és Bánffyhunyadra költözött, ahol a gyermeknevelés mellett irodalommal és a népművészettel foglalkozott. Az 1885. évi országos kiállításon bemutatott egy teljes kalotaszegi szobát, Herich Károly megbízására.

Készített és készíttetett kalotaszegi varrottasokat, melyeket nemzetközi kiállításokon mutatott be (Brüsszel – 1887, Bécs – 1890, St. Louis – 1904, London – 1908), hírnevet szerezve ezáltal szülőföldjének. Munkássága háziipart teremtett, megélhetést biztosítva Kalotaszeg sok-sok asszonyának és tevékenysége által ismét divatba jött a varrottas. Egyébként a kalotaszegi templomokban látható varrottasokról megoszlanak a vélemények: más-másféleképpen vélekednek a néprajzosok, műemlékvédelmi szakemberek, valamint a helyi gyülekezetek tagjai. Egy évvel ezelőtt számolt be arról a krónika, hogy több kalotaszegi templom felújítása kapcsán is kérdéseket vetett fel a falakat, karzatokat, padokat díszítő textíliáknak a liturgikus térbe történő visszahelyezése. A varrottasok kutatója fájlalta a kézimunkák mellőzését, az érintett lelkészek ugyanakkor elmondták, a gyülekezet számára fontosak ezek a varrottasok, ám nem kerülhet minden vissza a templomtérbe.