Kalotaszeg egyik legrégebbi temploma a Magyargyerőmonostori református templom, amelynek legrégibb része az 1100-as években épült
Fotó: Kiss Gábor/ Erdélyi Reformátos Egyházkerület/ Facebook
Mellszobrot állítanának Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtőjének, Kalotaszeg kultúrája jelentős alakjának születése 180. évfordulója alkalmából szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron. Hover Zsolt, a helyi református gyülekezet lelkésze a Krónika megkeresésére elmondta, egész Kalotaszeg sokat köszönhet a népi kultúra megőrzése kiemelkedő személyiségének, aki Gyerőmonostoron született, és a közeli Bánffyhunyadon található a sírhelye.
2023. február 26., 09:072023. február 26., 09:07
A helyi református gyülekezet kezdeményezi az emlékjel állítását, kérnek minden olyan magánszemélyt, egyesületet, alapítványt, akinek a szívéhez közel áll Kalotaszeg, és a nagyírásos varrottas ügyét felkaroló Hory Etelka, hogy támogassák a szobor elkészítését.
„Kalotaszeg nagyasszonya”, Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka 1845-ben született Magyargyerőmonostoron, 1910-ben hunyt el Bánffyhunyadon
Fotó: Kiss Tibor/ Facebook
Magyargyerőmonostor Kalotaszeg régi múltra visszatekintő déli határfaluja: a Mikola nemzetség ezen a birtokon építette fel 1196-ban családi monostorát.
Az iparosodás korszakában, a múlt század elején hanyatlásnak indult a környék népművészete, amelyet Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka munkásságának köszönhetően sikerült megmenteni.
A kalotaszegi Magyargyerőmonostor templomában hagyományos varrottasok díszítik az istenházát
Fotó: Vincze Loránt/Facebook
Kalotaszeg nagyasszonyának hála a kalotaszegi varrottasok világhírűvé tették a vidéket, és visszaadták a hagyományos öltözékek, mesterségek presztízsét. Gyarmathy Zsigáné munkássága százéves távlatból is emberfelettinek hat, ugyanakkor mára már nem elégséges ahhoz, hogy megtartó erőt jelentsen a fogyatkozó magyar közösségeknek.
Egész Kalotaszeg sokat köszönhet Gyarmathy Zsigánénak
Hover Zsolt, a magyargyerőmonostori református gyülekezet lelkésze a Krónika megkeresésére elmondta, azért tartják fontosnak a szobor állítását, mert Gyarmathy Zsigáné, aki a Kalotaszeg népi kultúrája megőrzésének emblematikus alakja, Gyerőmonostoron született, és a közeli Bánffyhunyadon található a sírhelye. „Egész Kalotaszeg sokat köszönhet neki, nemcsak a nagyírásosokról van szó, hanem egész szellemi hagyatékáról, helyi tárgyú könyveket, novellákat, tárcákat is írt, és
Egyébként édesanyja, édesapja is itt nyugszik, azért is ide illene az emlékjel” – mondta Hover Zsolt. Hozzátette, két hete kezdték el a gyűjtést, már kaptak ígéreteket, vannak, akik lelkesen felkarolják az ügyet, így remélik, hogy összegyűl majd az összeg.
Magyargyerőmonostor
Fotó: Pataki Hajnal/Facebook
„Magánszemélyek is támogatnak bennünket, valamint az Erdélyi Egyházkerület Nőszövetsége, ezen belül a Kalotaszegi Egyházmegye Nőszövetsége is mellénk állt. Utóbbi képviselői azt mondták, hogy idei konferenciájuk, előadásaik Gyarmathy Zsigáné munkásságára összpontosítanak. Bizakodunk, hogy összefogással létrejöhet a szobor” – emelte ki a lelkipásztor. Kérdésünkre, hogy Gyerőmonostoron miként éltetik, ápolják Hory Etelka emlékét, a lelkipásztor azt mondta, a pandémia előtt minden év májusában, születésének évfordulóján megkoszorúzták a Gyarmathy Zsigáné emléktábláját, az eseményen részt vettek a körösfői fiatalok is, a pandémia után is folytatják ezt a hagyományt.
Fotó: Vincze Loránt/Facebook
„Az emléktábla kissé félreeső helyen, a régi parókián áll, ezért úgy gondoltuk, hogy méltóbb emléket állítsunk. Megemlékezésekkor beszélünk a nagyasszony alakjáról, munkásságáról, a korról, amelyben élt ” – fejtette ki Hover Zsolt. Mint mondta, elődje, az előző lelkész kolléga is nagyon támogatja az emlékjelállítás ötletét, ő úgy tudja, hogy a Hory család egyik leszármazottja Székelyföldön él. Gyarmathy Zsigáné emlékének éltetése az egész Kalotaszeget érinti, és minden kis hozzájárulás számít.
A Kalotaszegi Magyar Napok, amelyet a pandémia után végre újra megszervezhettünk tavaly nyáron, sikeresnek bizonyult, és ez is azt bizonyítja, hogy a magyarság itt él és létezik” – mondta el Hover Zsolt.
Munkássága háziipart teremtett
Hóry Etelka 1845. május 28-án született, „Kalotaszeg nagyasszonya” a magyargyerőmonostori lelkész, terebesi Hory Farkas és nemes Aumüller Rozália lánya volt. Édesapja református lelkészként költészettel is foglalkozott, ő vezette be lányát a latin nyelv ismeretébe, megszerettette vele a magyar klasszikusokat. „Már leánykorában erős vágy ösztönözte az irásra, de hajlamát maga fékezte, nem akart rosszabb gazdasszony lenni anyjánál, s amit titokban irt is, megsemmisitette. Miután azonban férjhez ment Gyarmathy Zsigmondhoz s szerető feleségnek, gondos anyának és jó háziasszonynak bizonyult, felküldte egyik elbeszélését (A nő gyöngesége) Katinka név alatt a Fővárosi Lapokba.
Hory Etelka gyermekkorát szülőfalujában töltötte, ahol édesapjától tollforgatást, nagynénjétől pedig kalotaszegi varrottas készítését tanulta. 1853-ban a kolozsvári leánynevelő intézetbe került. 1862-ben férjhez ment a szintén nemesi származású érsekújvári Gyarmathy család sarjához, érsekújvári Gyarmathy Zsigmondhoz, és Bánffyhunyadra költözött, ahol a gyermeknevelés mellett irodalommal és a népművészettel foglalkozott. Az 1885. évi országos kiállításon bemutatott egy teljes kalotaszegi szobát, Herich Károly megbízására.
Készített és készíttetett kalotaszegi varrottasokat, melyeket nemzetközi kiállításokon mutatott be (Brüsszel – 1887, Bécs – 1890, St. Louis – 1904, London – 1908), hírnevet szerezve ezáltal szülőföldjének. Munkássága háziipart teremtett, megélhetést biztosítva Kalotaszeg sok-sok asszonyának és tevékenysége által ismét divatba jött a varrottas. Egyébként a kalotaszegi templomokban látható varrottasokról megoszlanak a vélemények: más-másféleképpen vélekednek a néprajzosok, műemlékvédelmi szakemberek, valamint a helyi gyülekezetek tagjai. Egy évvel ezelőtt számolt be arról a krónika, hogy több kalotaszegi templom felújítása kapcsán is kérdéseket vetett fel a falakat, karzatokat, padokat díszítő textíliáknak a liturgikus térbe történő visszahelyezése. A varrottasok kutatója fájlalta a kézimunkák mellőzését, az érintett lelkészek ugyanakkor elmondták, a gyülekezet számára fontosak ezek a varrottasok, ám nem kerülhet minden vissza a templomtérbe.
Színpompás kalotaszegi népviseletbe öltözött nők Magyargyerőmonostoron
Fotó: Irsai László Zsolt/ Facebook
Fotó: Pálóczi Zsolt
Fotó: Biró István
Seiko Tanizaki érdeklődését a kalotaszegi varrottasok keltették fel Erdély iránt több mint másfél évtizeddel korábban, és annyira megtetszett neki a vidék, hogy Székelyföldön alapított családot.
Több kalotaszegi templom felújítása kapcsán is kérdéseket vetett fel, sőt vet fel ma is a falakat, karzatokat, padokat díszítő textíliáknak a liturgikus térbe történő visszahelyezése.
Próbaútra indult az aradi Astra Vagoane és a kínai Qingdao Sifang gördülőállomány-gyártó vállalat együttműködésében 2021-ben gyártott új elektromos vonat Romániában.
Újabb vezető közéleti szereplőt gyanúsítottak meg plágiummal: ezúttal Gabriel Vlase, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója került célkeresztbe.
Az F-16-os vadászrepülőgépek megérkezése Ukrajnába azt jelenti, hogy „több lelőtt rakéta és repülőgép lesz, amelyeket az orosz bűnözők ukrán városok megtámadására használnak” – szögezte le Olekszandr Szirszkij főparancsnok vasárnap este.
Elhunyt vasárnap 87 éves korában Ileana Stana Ionescu színésznő. Halálhírét a Bukaresti Nemzeti Színház jelentette be a Facebook-oldalán.
Több vasutast, mozdonyvezetőt is ittasan kaptak el a munkahelyén – derül ki abból a felmérésből, amelyet az év első három hónapjában végzett a Román Rendőrség a Román Vasútbiztonsági Hatóság (ASFR) képviselőivel közösen.
Egy tanulót kórházba szállítottak, két másikat pedig őrizetbe vett a rendőrség szerda reggel Aradon egy utcai konfliktust követően.
Sóvidék fürdőinek bemutatásával folytatódik a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot ismertető kiállítássorozata – közölte a szervező intézmény.
Tüntetést tart kedden 10 és 12 óra között a pénzügyminisztérium épülete előtt a Román Lottótársaság Országos Szakszervezete, mert a kormány nem teljesítette azt a követelésüket, hogy a vállalat alkalmazottai mentesüljenek a bérüket csökkentő törvény alól.
Felháborítónak nevezte csütörtökön Kelemen Hunor, hogy a Maros megyei prefektus megtámadott a bíróságon egy olyan határozatot, amelyik „a természetes mederbe terelte volna” a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyét.
Miközben a PSD és a PNL pénteken újabb koalíciós egyeztetésre készül a választások összevonásáról, egy liberális politikus elismerte, hogy az eddigi kudarcok egyik legfőbb oka az államfőjelölt személye körüli vita.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!