Semjén: a külhoni és az anyaországi hírek egyformán jelenjenek meg a közmédiában!

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a Sepsiszentgyörgyről, Kassáról vagy Beregszászról érkező híreknek pontosan ugyanúgy kell szerepelniük a híradásokban, mint annak, hogy mi történt Győrött vagy Pécsett. Ez kardinális kérdés, és nem lehet a határon túli ügyeket gettószerűen kezelni - tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy a külhoni magyar közmédia felszereltsége belátható időn belül nem fog különbözni az anyaországiétól. Az a média lehet sikeres, amelyik „az egész világ magyarságáról” jó minőségű tájékoztatást tud adni - hangsúlyozta.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese előadásában kitért arra is, hogy eddig mintegy 330 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és közel 300 ezren már le is tették az állampolgársági esküt. Megjegyezte: csak a névváltoztatás közel félmillió aktát jelent az ügyintézés során.

Megerősítette, hogy tartható az a korábbi ígéret, miszerint a ciklus végére félmillió új magyar állampolgár lesz szavazati joggal. Azon véleményének is hangot adott, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány identitása van.

Kitért arra, hogy a mai globalizálódó világban megakadályozhatatlan a kettős állampolgárság, és ez a kérdés szerinte történelmileg eldőlt azzal, hogy nem lehet a határok közé szorítani az embereket.

A külhoniak voksolásának menetéről elmondta: mindenki kap majd egy levelet, amelyben megkérdezik, kívánja-e regisztrálni magát, és ha pozitív válasz érkezik, postafordultával megkapja a szavazócédulát, amelyet szintén postai úton kell visszajuttatnia.

Semjén Zsolt megerősítette, hogy a magyar kormány elsősorban azon szervezeteket tekinti szövetségesének, amelyek etnikai pártként definiálják magukat. Leszögezte: a magyar állam nem bonyolódik különböző szervezetek és személyek vitáiba, ha egy magyar közösség a bizalmát helyezi egy szervezetbe, azt elfogadják.

A Most-Híd szlovák-magyar párttal kapcsolatban, kérdésre válaszolva rámutatott: nagy veszélyt hordoznak magukban a vegyes pártok, mert egy ilyen tömörülésben először tagozat, majd csupán néhány képviselő lesz az adott kisebbség részéről. Azzal, hogy a párt nem etnikai magyar pártként definiálta önmagát, kilépett a Máért kötelekéből - jegyezte meg. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy az ilyen pártokkal ne akarnának kapcsolatot tartani, de ez más jellegű, mint az etnikai magyar tömörülések esetében.

Szintén kérdésre válaszolva, a Nyírő-újratemetéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a magyar kormány erre kegyeleti aktusként tekint. Mindenkinek joga van a szülőföldjén nyugodnia - szögezte le. Az vállalhatatlan, ha valaki a nyilas parlamentnek tagja volt, de ettől még az életmű komoly értéket képvisel. Nyírő életműve nagy jelentőségű, tiszta életmű, és irodalmi szempontból abban egyetlen antiszemita, vagy románellenes mondat nincs - mutatott rá.

Az egyik résztvevő azon felvetésére, hogy a temerini fiúk (egy szerb férfi bántalmazásáért súlyos börtönbüntetésre ítélt öt délvidéki magyar fiatal) ügye szerepel-e a szerb elnök közelgő magyarországi látogatásának napirendjén, azt mondta: tudomása szerint ez nem szerepel a hivatalos témák között, „de az informális beszélgetések más természetűek”. Hozzátette: vannak olyan ügyek, amelyeknek a hangzavar csak árt.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy Magyarország és Szerbia sorsközösségre van ítélve, és mind a szerbségnek, mind magyarságnak az az érdeke, hogy minél jobb legyen a viszony.

Szólt még arról, hogy a kulturális autonómia megvalósítása elindult, ezt értékelik, de vannak ügyek, amelyeket szóvá kell tenni. Semjén Zsolt a második világháború végén a délvidéki magyarok ellen elkövetett vérengzésekre utalva továbbra is szorgalmazta a szerb fél bocsánatkérését. „A szerb államnak fejet kell hajtania a délvidéki áldozatok előtt” - fogalmazott a kormányfő kereszténydemokrata helyettese.