A Belgrád és Pristina közötti brüsszeli megállapodás inkább megosztja, mint egyesíti a Koszovóban élőket – véli Ilir Deda, a Koszovói Politikafejlesztési Intézet igazgatója és elemzője.
2014. január 13., 15:012014. január 13., 15:01
A Blic című belgrádi napilapnak adott interjújában Deda azt mondta, hogy amíg a Koszovó nemzetközileg ellenőrzött függetlenségét előirányzó Ahtisaari-terv egy polgári állam kiépítését ösztönözte, addig a tavalyi brüsszeli megállapodás szerb és albán részre osztotta Koszovót. Szerinte az állítólagos béke megteremtése érdekében megosztották Koszovó szuverenitását is.
„Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói kormányfő együttműködése a körülmények eredménye: ők hatalmon akarnak maradni, az Európai Unió és az Egyesült Államok pedig le akarja zárni ezt a történetet\" – magyarázta a politikai elemző. Hozzátette, ennek tudhatóak be azok a hírek is, hogy a két kormányfőt Nobel-békedíjra jelölhetik. Jasszer Arafat és Jichák Rabin is megkapta a Nobel-békedíjat húsz évvel ezelőtt, a palesztinok és az izraeliek összetűzései azonban a mai napig tartanak – mutatott rá.
Megállapította azt is, hogy a brüsszeli megállapodás olyan, mint minden eddigi Nyugat-Balkánra vonatkozó megoldás: rövidtávú és csak félig sikeres. Szerinte a megegyezéssel inkább azt érték el, hogy a koszovói szerbeket most Belgrádból és Pristinából is irányíthatják. Az egyezménnyel nemzeti alapú politikai és intézményi szegregációt hoztak létre – mondta. „A megállapodásban foglalt rövidtávú félmegoldásokat történelminek kiáltották ki, annak ellenére, hogy azok nem nyitják meg a két nép közötti kommunikáció lehetőségét. Anélkül viszont nincs valós előrelépés\" – tette hozzá.
Az uniós közvetítéssel tavaly kidolgozott szerb-koszovói megállapodásban Belgrád vállalta, hogy rendezi a Koszovó északi részén élő szerbek helyzetét, beleértve a rendfenntartás és az igazságszolgáltatás területét is, valamint felszámolja a szerbek által működtetett párhuzamos intézményrendszert Észak-Koszovóban. Pristina pedig azt, hogy helyhatósági választásokat ír ki Koszovó egész területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió új károsanyag-kibocsátási normája véget vethet a fapados repüléseknek, ugyanis 2026-tól a légitársaságoknak is fizetniük kell a kibocsátási kvótáért, aminek az árát várhatóan rá fogják terhelni a fogyasztókra.
Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban.
Ferenc pápa hivatalos búcsúztatás után vasárnap elutazott Budapestről, gépe nem sokkal délután hat óra után szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatást tett Magyarországon.
A kommunizmus veszélyeit váltó konzumizmus veszélyeire figyelmeztetett Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) információs technológiai és bionikai karán mondott beszédében vasárnap délután.
Magyarország magatartása és Oroszországgal való kapcsolata nem felel meg NATO-szövetséges státusának – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn, svéd, dán és norvég újságíróknak a hétvégén adott interjújában.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint ,,szerencsére” nem az ukrán elnök dönti el, hogy Magyarország viselkedése NATO-tagországként megfelelő-e.
Öt szomszédja lelövésével gyanúsított férfi után kutatnak a hatóságok az Egyesült Államok Texas államában.
Árokba borul Kiskunhalas térségében szombat reggel egy szerbai autóbusz. A magyarországi balesetnek kilenc sérültje van.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igyekszik megnyugtatni az embereket, hogy nem került közfogyasztásba szennyezett ukrán gabona. Ezzel szemben Szlovákiában 1500 tonnás tételben koboztak el súlyosan szennyezett búzát.
Magyar bank ügyfeleinek a banszámláit fosztotta ki két ukrán férfi, akik telefonos adathalászással szerezték meg az áldozatok adatait. A magyar rendőrség által őrizetbe vett bűnözök több ezer megtévesztő sms-t küldtek szét az országba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!