2009. október 27., 10:412009. október 27., 10:41
Mindezzel kapcsolatban a tegnapi lapok már bírálták az ország leendő külügyminiszterét. A szövetségi köztársaság történetének legfiatalabb külügyminisztere, a 47 éves Guido Westerwelle – aki egyben alkancellár is lesz – ugyanis „túl élesen” vetette fel a még Németországban lévő amerikai atomfegyverek kivonásának kérdését, ami az újságok megítélése szerint ellentétes a német diplomácia jelenlegi érdekeivel.
A Berliner Zeitung szerint természetesen nincs igazán jó indok az amerikai robbanófejek európai földön történő további állomásoztatására, arra azonban már több indokot lehet felhozni, hogy ezt a témát ne helyezzék a német külpolitika középpontjába. Olyan csekély súlyú problémáról, illetve tényleges anakronizmusról van szó, amely semmifajta akut vagy stratégiai kockázatot nem jelent – vélte a lap, amely szerint a valódi rizikót azok az országok jelentik, amelyek igyekeznek atomfegyver birtokába jutni.
Az újság szerint Westerwellének nem az amerikai fegyverarzenálról kellene beszélnie, hanem Irán vagy épp India nukleáris programjával kapcsolatos álláspontját kellene kifejtenie – hangoztatta a Berliner Zeitung.
A tegnapi újságok ugyanakkor többé-kevésbé megelégedéssel vették tudomásul, hogy a kormányprogramot jelentő koalíciós megállapodás ezzel kapcsolatban kompromisszumos megfogalmazást tartalmaz. A dokumentum szerint ugyanis a NATO új stratégiai koncepciójának kidolgozása keretében a német diplomácia mind az atlanti szövetségben, mind az amerikai partnerrel folytatandó tárgyalásokon arra törekszik majd, hogy kivonják az országban maradt amerikai atomfegyvereket.
Általános értelmezés szerint mindez azt jelenti, hogy Berlin semmifajta olyan követeléssel nem áll elő, amely irritálhatja az Egyesült Államokat. Ezt még a koalíciós megállapodás nyilvánosságra hozatala előtt Merkel kancellár is megerősítette, utalva arra: egyoldalú német követelésről nem lehet szó. Szakértők szerint inkább a konzervatívok, illetve személy szerint a kancellár álláspontját tükrözi a koalíciós megállapodásnak az Európai Unió további bővítésével kapcsolatos megfogalmazása is.
Míg a liberálisok korábban a teljes nyitottság és ezen belül a török csatlakozás mellett álltak ki, a konzervatívok egyfajta bővítési stop és amellett foglaltak állást, hogy az EU csak különleges partneri viszonyt létesítsen Ankarával. A kormányprogram ezzel kapcsolatban azt hangoztatja, hogy Németország „józan bővítési politikát” sürget, de a balkáni országok közül konkrétan egyetlen jelöltről sem tesz említést. Törökországgal kapcsolatban pedig úgy fogalmaz: a 2005-ben megkezdett csatlakozási tárgyalások kimenetele nyitott, ami semmifajta automatizmust nem indokol. Ez a megfogalmazás megfigyelők szerint semmiképp nem jelenti azt, hogy a berlini kormány tárt karokkal várná Ankarát az Unióba.
Az Európai Unió új károsanyag-kibocsátási normája véget vethet a fapados repüléseknek, ugyanis 2026-tól a légitársaságoknak is fizetniük kell a kibocsátási kvótáért, aminek az árát várhatóan rá fogják terhelni a fogyasztókra.
Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban.
Ferenc pápa hivatalos búcsúztatás után vasárnap elutazott Budapestről, gépe nem sokkal délután hat óra után szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatást tett Magyarországon.
A kommunizmus veszélyeit váltó konzumizmus veszélyeire figyelmeztetett Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) információs technológiai és bionikai karán mondott beszédében vasárnap délután.
Magyarország magatartása és Oroszországgal való kapcsolata nem felel meg NATO-szövetséges státusának – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn, svéd, dán és norvég újságíróknak a hétvégén adott interjújában.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint ,,szerencsére” nem az ukrán elnök dönti el, hogy Magyarország viselkedése NATO-tagországként megfelelő-e.
Öt szomszédja lelövésével gyanúsított férfi után kutatnak a hatóságok az Egyesült Államok Texas államában.
Árokba borul Kiskunhalas térségében szombat reggel egy szerbai autóbusz. A magyarországi balesetnek kilenc sérültje van.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igyekszik megnyugtatni az embereket, hogy nem került közfogyasztásba szennyezett ukrán gabona. Ezzel szemben Szlovákiában 1500 tonnás tételben koboztak el súlyosan szennyezett búzát.
Magyar bank ügyfeleinek a banszámláit fosztotta ki két ukrán férfi, akik telefonos adathalászással szerezték meg az áldozatok adatait. A magyar rendőrség által őrizetbe vett bűnözök több ezer megtévesztő sms-t küldtek szét az országba.